Egy friss tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a Naptól nem messze keringő óriásbolygó valójában sokkal korábban jött létre, mint azt eddig gondoltuk. A kutatók úgy vélik, hogy ha az elmélet beigazolódik, az segíthet jobban megérteni nemcsak a Naprendszer, hanem a Föld fejlődésének történetét is.
Nemrég jelent meg az Ohio State University tudósai által végzett tanulmány, ami azt állítja, hogy a Jupiterhez hasonló tömegű exobolygók mindössze 1-2 millió év alatt alakulhattak ki, azaz közel feleannyi idő alatt, mint az eddig feltételezett 3-5 millió év. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett akkréció (az a folyamat, amikor egy csillag körül keringő anyag lefékeződve a csillagra hull, és egybeolvad vele) valószínűleg a protoplanetáris korong fejlődésének korai szakaszában zajlott le – írja az Interesting Engineering.
Ez is érdekelhet! Fémes zápor és 18 ezer kilométer/órás orkán uralkodik ezen az exobolygón
A tanulmányban összesen hét exobolygót elemeztek úgy, hogy azok tulajdonságait összehasonlították a Jupiter és a Szaturnusz égitestekével. Azt eddig is tudni lehetett, hogy egy bolygó kialakulása során keletkezett anyagok növelik a gázóriás légköri fémtartalmát – a kutatóknak pedig ezt megmérve sikerült megbecsülniük az akkrétált szilárd anyagok mennyiségét. Kiderült, hogy a vizsgált exobolygók meglepően sok szilárd anyagot halmoztak fel, ennek fényében arra a következtetésre jutottak, hogy a Jupiter is sokkal korábban alakulhatott ki, mint azt eddig hitték.
Fotó: ShutterstockAz öt bolygó mindegyikén átlagosan 50 földtömegnyi szilárd anyaggal egyenértékű mennyiség keletkezett
– mondta Ji Wang, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette, hogy ekkora mennyiséget csak akkor lehet találni, ha egy rendszer 2 millió évnél fiatalabb, ahogy a Naprendszerben a rendelkezésre álló szilárd anyagok összmennyisége is 30-50 földtömegnyi értékű.
Ez is érdekelhet! Rekordsebességű szélviharokat észleltek egy távoli exobolygón
Azt is megállapították, hogy az ilyen gázóriások kialakulása és vándorlása a világűrben hatással van a kőzetbolygók fejlődésére is a protoplanetáris korong más részein. A tudósok úgy vélik, hogy ez a jelenség vezetett ahhoz, hogy a Jupiter és a Szaturnusz kilökte a Merkúrt eredeti pályájáról, valamint hozzájárult ahhoz, hogy a Mars sokkal kisebb lett, mint a Föld vagy a Vénusz. Annak ellenére, hogy az exobolygók tőlünk messze keringenek, kialakulásuk megértése betekintést nyújthat a Naprendszer és a Föld fejlődésébe is. Wang bízik benne, hogy a tanulmány arra készteti a tudósokat, hogy újraértékeljék és átdolgozzák a Naprendszerre érvényes bolygóképződési elméleteiket.
