A kaliforniai lila homokos tengerparttól kezdve a „havas mezőbe“ borult fehér sivatagon keresztül a csillag alakú homokszemcsés tengerpartig, a természet állandó meglepetéseket tartogat. A Cook fenyő is legalább ennyire izgalmas, melynek különlegessége, hogy rendkívül szokatlan irányba nő. A fenyő rejtélye hosszú évek óta foglalkoztatja a tudósokat, és több lehetséges elméletet is felvázoltak a magyarázatára.
A Cook fenyő (Araucaria columnaris) az Ausztrália partjaitól keletre elhelyezkedő Új-Kaledóniából származik, nevét pedig James Cook kapitányról kapta, aki a 18. században figyelt fel a fajra. Ma világszerte fellelhető: többek között Ausztráliában, Thaiföldön, Srí Lankán és az Egyesült Államokban találkozhatunk vele. Általában eléri a 60 méteres magasságot is – írja a Drive.
Ez is érdekelhet! Egy sétáló fa, ami Új-Zéland egyik különös látványossága
A faj különlegessége, hogy kanyargós, nem egyenes formájúak, csúcsuk a különböző területeken teljesen eltérő irányba mutat. Emiatt a fajt már régóta kiemelt figyelemmel vizsgálják a tudósok, Matt Ritter, kaliforniai biológiaprofesszor például sokáig azt hitte, hogy a fák minden esetben dél felé nőnek. Azonban ezt a teóriáját nem tudta igazolni, hiszen addig szinte egy tanulmány sem foglalkozott a jelenséggel. Ritt segítségül hívta az ausztrál kollegáját, Dean Nicolle-t, aki azonnal megdöntötte az elméletet, ugyanis Ausztráliában a fenyők ellenkező, északi irányba hajlanak.
Fotó: Shutterstock
További kutatások után Ritt következő feltételezése az volt, hogy a fenyőket az Egyenlítő vonzza. Ahhoz, hogy bebizonyítsa az elméletét, Nicolle-lal együtt 5 kontinensen 256 Cook fenyőt vizsgáltak meg. Amellett, hogy beigazolódott az Egyenlítő-elmélet, arra jöttek rá, hogy minél távolabb van egy fa a Földet két félre osztó vonaltól, annál nagyobb a dőlésszöge.
De mi lehet az egyedülálló tulajdonság oka?
Több elméletet is felvázoltak, ami magyarázat lehet a jelenségre. Az egyik szerint James Cook csak olyan magokat vitt magával, amelyek dőlésre hajlamosak, így akaratlanul is korlátozta a faj genetikai sokszínűségét. Az elmélet szerint az Egyenlítőtől távolabbi helyeken amiatt látványosabb a dőlésszög, mivel a fenyők számára gondot jelent az új élőhelyükhöz való alkalmazkodás.
Ajánljuk figyelmedbe! Ezért ne hozzunk haza semmilyen növényt a külföldi nyaralásokról
Egy másik feltételezés a gravitációt okolja a fenyő hajlásáért. A legtöbb fiatal fa korában a nap felé dől, ám idővel egyenesen felfelé folytatja útját. Ezt a folyamatot a tudományban graviotropizmusnak nevezik, a feltételezés szerint viszont a Cook fenyőkből hiányzik ez a gravitációhoz köthető képesség, aminek hatására felnőtt korukban egyenesen nőhetnének. Ehelyett továbbra is az Egyenlítő irányába növekednek.
A harmadik elmélet pedig a mágneses erőt okolja, ami a Coriolis-erőhöz (tehetetlenségi erő egy fajtája – a szerk.) hasonló eredményeket mutat. Leegyszerűsítve a Coriolis-erő értelmében a légáramlatok ellentétes irányba mozognak az északi és a déli féltekén. Érdekesség, hogy a különböző lehetséges elméletek ellenére sem tudják, hogy pontosan mi okozza a Cook fenyők furcsa hajlását.
