Az ausztrál Queensland Egyetemre járó Germain Tobarnak elméleti szinten sikerült megfejtenie a nagyapa-paradoxont, melyről tanulmányában számolt be.
A diák munkája a determinisztikus, azaz előre meghatározott folyamatok hatását vizsgálta a téridő-kontinuum tetszőleges számú régiójára. Az egész tanulmány célja annak tisztázása volt, hogy a zárt időszerű görbék hogyan férnek össze a szabad akarat és a klasszikus fizika szabályaival.
A klasszikus dinamika azt mondja, hogy ha ismerjük egy rendszer állapotát egy adott időpontban, akkor ebből megismerhetjük a rendszer teljes történetét. Einstein általános relativitáselmélete azonban megjósolja az időhurok vagy időutazás létezését – ahol egy esemény egyszerre lehet a múltjában és a jövőjében is –, amely elmélet szinten a feje tetejére állítja a dinamika tanulmányozását
– magyarázta Tobar még 2020-ban, akinek számításai szerint viszont a téridő potenciálisan képes alkalmazkodni önmagához, hogy elkerülje a paradoxonokat.
Ezt is olvasd el! Egyetlen feltétele van csak az időutazásnak
Fotó: Unsplash/Zulfa Nazer
A Sciencealert cikkében olvasható példával élve: képzeljünk el egy időutazót, aki azért utazik vissza a múltba, hogy megállítsa egy gyorsan terjedő betegséget. Ha a küldetés sikeres, akkor a jelenben nem lenne olyan betegség, ami miatt az időutazónak vissza kellene térnie a múltba.
Tobar azonban azt mondja, hogy a betegség más módon, más útvonalon vagy más módszerrel, de mindenképp megjelenne valamelyik idősíkon, így pedig a paradoxon megszűnne. Bármit is tett az időutazó, a betegséget megállítani nem lehetett volna.
A matematika stimmel, az eredmények pedig a tudományos fantasztikumot idézik
– nyilatkozta a kutatást felügyelő Fabio Costa fizikus.
Bár a számok működhetnek, a tér és az idő tényleges meghajlítása továbbra is elérhetetlen. A tudósok által eddig kitalált időgépek olyannyira magas szintű elképzelések, hogy jelenleg csak számítások formájában léteznek egy lapon.
Egy nap talán sikerül majd – Stephen Hawking minden bizonnyal lehetségesnek tartotta. Amennyiben pedig tényleg megvalósul, akkor – Tober kutatása szerint – azt tehetnénk a múltban, amit csak akarunk, a világ ennek megfelelően igazodna vissza a jelenben.
Costa szerint:
Az általunk felfedezett matematikai folyamatok sora azt mutatja, hogy a szabad akarattal történő időutazás logikailag lehetséges
A kutatás a Classical and Quantum Gravity című folyóiratban jelent meg.