Testünk olyan világban formálódott, ahol nem léteztek autók, betonfalak vagy nagy sebességű ütközések. Bár a modern járművek egyre fejlettebb biztonsági rendszerekkel rendelkeznek, az emberi szervezet továbbra is meglehetősen sérülékeny maradt. Erre szerette volna felhívni a figyelmet az ausztrál Victoria állam közlekedésbiztonsági szervezetének (Transport Accident Commission) kísérlete, amely során orvosok, baleseti szakértők és művészek bevonásával megalkották Grahamet.
Első pillantásra a figura inkább tűnik egy sci-fi mozi szereplőjének, mint embernek, ám minden furcsa testrésze konkrét biológiai célt szolgál. Koponyája például jóval nagyobb és vastagabb, mint a miénk, belsejében pedig üreges részek működnek gyűrődési zónaként, hasonlóan az autók karosszériájához. A koponyán belül több agy–gerincvelői folyadék és erősebb kötőszövet stabilizálja az agyat, így egy ütközés során kisebb eséllyel csapódna a koponya falának.
A legmeglepőbb változás a nyaknál látható, pontosabban annak hiányánál. Graham nyaka szinte beleolvad a mellkasába, a gerincet pedig egy erős csont- és izomszerkezet védi egészen a koponya aljáig. Ez jelentősen csökkentené az ostorcsapás-sérülések és a nyaki gerinc károsodásának kockázatát, amelyek a közúti balesetek gyakori következményei.
A mellkas sem hasonlít a miénkre. A bordák között folyadékkal telt, párnaszerű szövetrétegek helyezkednek el, amelyek természetes légzsákként nyelnék el az ütközés energiáját. Míg az ember viszonylag vékony mellkasa és törékeny bordái könnyen sérülnek, Graham szervezete sokkal hatékonyabban védené a létfontosságú szerveket.
A hagyományos boka helyét rugalmasabb ízületek veszik át, amelyek hatékonyabban nyelik el az ütközés erejét, a térdei pedig több irányba is képesek mozogni. Mindez nem csupán egy autóbaleset során növelné a túlélési esélyeit: gyalogosként gyorsabban reagálhatna, és könnyebben kitérhetne egy felé száguldó jármű elől. Graham persze nem azért született, hogy a jövő emberét ábrázolja. Sokkal inkább egy gondolatkísérlet, amely kegyetlenül őszintén mutat rá, milyen sérülékeny az emberi test a modern közlekedés világában.
Olvasd el ezt is!