Tony Schiemer, kereskedelmi pilóta, az ausztrál Adelaide Egyetem előadója ismertette a leggyakoribb problémákat a The Conversation cikkében.
Kiszáradás
A hosszú távú repülőutakon gyakran kiszáradhatunk. Ezért is érezhetjük a torkunkat, az orrunkat és a bőrünket is száraznak a repülőgépen – miné hosszabb a repülőút, annál nagyobb a kiszáradás kockázata.
A kiszáradás oka az, hogy az utastérben jóval alacsonyabb a páratartalom, mint a földön, ami főként azért van, mert a repülőgépen keringő levegő nagy része kívülről érkezik, nagyobb magasságban pedig kevés nedvesség van a levegőben.
A kiszáradás kockázatát növeli, ha nem iszunk elég vizet az út alatt, vagy túl sok alkoholt fogyasztunk a repülés előtt vagy közben – mivel az alkohol vízhajtó hatású, ami növeli a folyadékveszteséget.
Jó ötlet egy teát meginni felszállás előtt, a repülés közben pedig igyekezzünk több vizet inni, mint amennyit általában szoktunk.
Olvasd el ezt is! Félsz a repüléstől? Hat tipp egy profitól, ami megszüntetheti a szorongást
A nyomáskülönbség sok kellemetlenséggel járhat
Ahogy az utastér nyomása változik, a testünkben lévő gázok ennek megfelelően reagálnak. Amikor a repülőgép emelkedik, és csökken a nyomás, kitágulnak, amikor a gép ereszkedik, ennek az ellenkezője történik. Mindez több ismerős problémákhoz vezethet:
- fülfájás – a légnyomás a dobhártya két oldalán eltérő, ami kellemetlen nyomást gyakorol a dobhártyára;
- fejfájás – az orrmelléküregekben rekedt táguló levegő okozhatja;
- bélproblémák – a nyomásváltozás miatt a beleinkben lévő gázok is rakoncátlankodnak.
A szokásosnál álmosabbnak is érezhetjük magát. Ez annak köszönhető, hogy a szervezet a magasságban nem tud annyi oxigént felvenni a kabin levegőjéből, mint a földön, a szervezetünk pedig elkezd védekezni, ami álmosságot okozhat.
A jó hír az, hogy a felsorolt problémák nem feltétlenül a hosszabb repülőutakon jelentkeznek: főként a repülőgép emelkedésénél és süllyedésénél tapasztalhatóak.
Vérrögök alakulhatnak ki
A hosszú ideig tartó mozgásképtelenség vérrögöket is okozhatnak, ami talán a legnagyobb probléma lehet egy utas számára.
Ha nem mozgunk a repülőgépen, annál nagyobb esélyünk van rá, pláne, ha az alábbi kockázati tényezők között vagyunk:
- idősebb kor
- elhízás
- vérrögökkel kapcsolatos korábbi előzmények
- bizonyos típusú véralvadási rendellenességek
- rák
- közelmúltbeli immobilizáció vagy műtét
- terhesség vagy nemrégiben történt szülés
- hormonpótló kezelés vagy szájon át szedhető fogamzásgátló tabletta.
Vérrögök
Egy 2022-es, 18 tanulmány adatait összesítő áttekintés szerint minél hosszabb ideig utazik valaki, annál nagyobb a vérrögök kialakulásának kockázata. A szerzők kiszámították, hogy minden kétórás repülőút után 26 százalékkal nagyobb a kockázat, négy óra után kezdődően.
Hozzá kell tenni, hogy a vérrögképződés kockázatát viszonylag kevesen tanulmányozták, de érdemes a klasszikus tanácsokat megfogadni: mozogjunk, maradjunk hidratáltak és korlátozzuk az alkoholfogyasztást. Ha pedig aggódunk a vérrögök kialakulása miatt, jobb, ha a repülés előtt a háziorvosunkhoz fordulunk.
Jetlag és sugárzás
Jól ismert, kellemetlen tünet még a jetlag is. Ez az időeltolódás a testünk által vélt idő és az óra által mutatott idő közötti eltérést jelenti, ahogy áthaladunk az időzónákon.
A hosszabb repülőutak azzal is járnak,hogy nagy valószínűséggel több időzónát kell átrepülnünk. A jetlag általában akkor válik problémásabbá, ha három vagy több időzónát keresztezünk, különösen, ha kelet felé utazik.
Emellett, ha túl gyakran utazunk hosszú távú járatokon, akkor a kutatások szerint nagyobb a kozmikus sugárzásnak való kitettségünk is. Ez az űrből érkező sugárzás, amely növelheti a rák és a reprodukciós problémák kockázatát. Ettől azonban nem kell félni, ha átlagos gyakorisággal utazunk repülőn.
