Talán nem is igaz a Hold keletkezéséről alkotott legnépszerűbb elmélet

A svájci ETH Zürich kísérleti planetológiai csoportjának bolygókutatója, Paolo Sossi által vezetett új tanulmány szerint nem éppen szilárd lábakon áll a Hold keletkezésével kapcsolatos legelterjedtebb hipotézis. A kutatás az összes eddigi releváns geofizikai és geokémiai bizonyíték áttekintésén alapul.

Ez is érdekelhet! Az univerzum más élőlényei valószínűleg nem tudják, mi az a nappal és éjszaka

Sossiék fő felvetése, hogy a Földből és a Holdból származó kőzetminták egész egyszerűen megkülönböztethetetlenek az izotóparányok – vagyis ugyanazon atomok különböző formáinak aránya – alapján, márpedig ez kulcsfontosságú bizonyíték lenne a Naprendszerben megtalálható anyagok eredetét illetően. A csapat éppen ezért egyáltalán nem biztos abban, hogy az óriási becsapódás egyáltalán megtörtént.

Ha viszont nem volt ütközés, akkor hogyan alakulhatott ki a Hold?

Sossi szerint könnyen lehet, hogy a Föld és a Hold szimplán ugyanabból az anyagfelhőből jött létre, a folyamathoz pedig egyáltalán nem volt szükség egy harmadik égitestre.

Ha tovább olvasnál: Az is lehet, hogy már rég elértük az Androméda-galaxist – állítja egy kutatás

A Föld és a Hold egészen egyedülálló a Naprendszerben: ez az egyetlen olyan együttállás, amelyben két gömb alakú, saját maggal rendelkező égitest vesz rész. A Hold ráadásul alig kisebb, mint a Merkúr, így, ha önálló lenne, minden további nélkül tekinthetnénk bolygónak is.

Mindez nem jelenti azt, hogy egész biztosan nem történt meg a becsapódás: az is elképzelhető, hogy a hatalmas égitest szétporlasztotta a korai Földet, amelynek anyagából aztán létrejöhetett a ma ismert bolygónk és holdja is.