Alszanak az idegenek? Lehet, hogy az alvást természetesnek vesszük, de a kutatások szerint sok olyan bolygón, ahol élet fejlődhetett ki, nincs nappali és éjszakai ciklus. Nehéz elképzelni, de a Föld fénytelen élőhelyein, mélyen a föld alatt vagy a tenger fenekén élnek olyan organizmusok, amelyek képet adnak arról, milyen lehet a cirkadián ritmus nélküli idegen élet.
Egy árapály-szinkronban lévő bolygó éve ugyanannyi ideig tart, mint egy napja. A Hold is árapály-szinkronban van a Földdel, ezért mindig csak az egyik oldalát látjuk. Ezek a bolygó talán egzotikusnak tűnhetnek, azonban a legtöbb potenciálisan lakható bolygó valószínűleg ilyen. Legközelebbi bolygószomszédunk, a Proxima Centauri b (amely az Alfa Centauri rendszerben található, négy fényévre tőlünk) valószínűleg egy árapály-szinkronban lévő M-Föld.
Ez is érdekelhet: Észlelhetjük a földönkívüliek gravitációs hullámait egy új módszer segítségével
A mi Földünkkel ellentétben tehát az M-Földeken nincsenek nappalok, éjszakák és évszakok. A földi élet azonban – a baktériumoktól az emberekig – a nappali-éjszakai ciklusra hangolt cirkadián ritmussal rendelkezik.
Az alvás csak a legnyilvánvalóbb ezek közül. A cirkadián ciklus hatással van a biokémiára, a testhőmérsékletre, a sejtregenerációra, a viselkedésre és még sok másra. Például azoknál az embereknél, akik reggel kapnak védőoltást, több antitest fejlődik, mint azoknál, akik délután kapják meg, mert az immunrendszer reakciókészsége a nap folyamán változik.
Nem tudjuk biztosan, hogy a tétlenség és a regeneráció időszakai mennyire fontosak az élet szempontjából. Lehet, hogy a ciklikus idő nélkül kifejlődött lények csak úgy zötykölődnek, és soha nem kell pihenniük – kezdi a Science Alert.
Ennek alátámasztására szakértők megvizsgálták azokat a földi élőlényeket, amelyek távol a napfénytől is jól boldogulnak, például a barlanglakókat, a mélytengeri élőlényeket és a sötét környezetben élő mikroorganizmusokat, mint amilyenek a Föld kéregében vagy az emberi testben találhatók.
Ezek közül sok életforma valóban rendelkezik bioritmusokkal, amelyek a fénytől eltérő ingerekhez igazodnak. A csupasz turkálók egész életüket a föld alatt töltik, soha nem látva a napot, de rendelkeznek biológiai óraval, amelyek a napi és szezonális hőmérsékleti és csapadékciklusokhoz igazodnak. A mélytengeri kagylók pedig az óceáni árapályokhoz igazítják ritmusukat.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az M-Földek rendelkezhetnek olyan ciklusokkal, amelyek helyettesítik a nappalokat és az évszakokat. Az ilyen kérdések vizsgálatára a tudósok klímamodelleket alkalmaztak, hogy szimulálják, milyen lehetne a környezet egy M-Földön, beleértve a Proxima Centauri b-t, legközelebbi szomszédunkat.
Ezekben a szimulációkban a nappali és éjszakai oldalak közötti kontraszt gyors széláramokat és légköri hullámokat generál, hasonlóan azokhoz, amelyek a Földön a futóáramlatokat hajlításra és kanyargásra késztetik. Ha a bolygón van víz, a nappali oldalon valószínűleg vastag, villámokkal teli felhők képződnek.
A szelek, légköri hullámok és felhők közötti kölcsönhatások a klímát különböző állapotok között mozgathatják, rendszeres ciklusokat okozva a hőmérsékletben, páratartalomban és csapadékban. E ciklusok hossza bolygónként változhat, tíz naptól akár több száz földi napig is eltarthatnak, de nem lesznek kapcsolatban a bolygó forgási periódusával. Miközben a csillag ezeknek a bolygóknak az égboltján állandó helyzetben marad, a környezet folyamatosan változik.
Olvasd el ezt is! Földönkívüli lények láthatták a civilizáció kialakulását a Földön
Lehetséges, hogy az M-Földeken az élet olyan bioritmusokat fejlesztene ki, amelyek ezekhez a ciklusokhoz igazodnak, ezzel felforgatva azokat az elképzeléseket, amiket eddig gondoltunk a földönkívüli életről.
