Nem egy sci-fi cselekményéből idéztünk a címben: a Fehér Ház valóban felkérte a tudósokat, hogy dolgozzák ki az úgynevezett koordinált holdidőt. A lépést az űrkutatás fejlődése indokolja.
Az Amerikai Egyesült Államok kormánya felkérte a NASA-t, hogy dolgozza ki, miként lehetne precízen mérni az időt a Holdon – derül ki a Guardian cikkéből.
A Fehér Ház Tudomány- és Technológiapolitikai Hivatala (OSTP) jegyzékben szólította fel az űrügynökséget, hogy a koordinált világidő (UTC) mintájára alkossa meg az úgynevezett koordinált holdidőt. Határidőnek 2026-ot jelölték meg, nem véletlenül: az év második felében a NASA – hosszú idő után először – újra asztronautákat küld a Holdra.
Ez is érdekelhet: A Föld alakja változóban van, és ez az időmérésre is hatással lehet
A Holdon az idő múlása is más
Fotó: Unsplash
Hogy miért van szükség az új időmeghatározási módszerre? A válasz egyszerűbb, mint hinnénk. A Holdon kisebb gravitáció uralkodik, mint Földünkön, így ott az idő is valamivel (egész pontosan naponta 58,7 mikromásodperccel) gyorsabban telik, mint az anyabolygón.
Az űrmissziók esetében márpedig kulcsfontosságú a precizitás, így régóta esedékes volt már egy Hold-központú időmeghatározási módszer megalkotása.
A NASA tehát az Artemis-program keretében 2026 szeptemberében újra embert küld a Holdra, a missziót pedig a koordinált holdidőhöz igazítják majd. A tervek szerint egy kutatóállomást is létesítenek kísérőbolygónkon, ami az esetleges későbbi Mars-expedíciók bázisául is szolgálhat majd. Az ambiciózus projektben számos további ország űrügynöksége részt vesz az Egyesült Államokén kívül.
Illusztráció
Fotó: Unsplash
A Fehér Ház tudományos szervezete az egyezményes koordinált világidőt említette követendő példaként. Szóvivőjük szerint a Földön is káosz uralkodna, ha a világ államai nem állapodtak volna meg egy egyezményes időmeghatározási módszerben, amelyet atomórák hálózata segítségével működtetnek.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: Rádióállomást is telepítene a Holdra a NASA legénysége
A Hold- és Mars-expedíciókról szóló Artemis-egyezményeket 36 ország írta alá, várhatóan mindegyikük űrügynöksége részt vesz a koordinált holdidő megalkotásában. Az Egyesült Államok két fő riválisa, Kína és Oroszország azonban nem részese a megállapodásoknak, amiből még adódhatnak problémák a jövőben.
