Amióta az 1960-as években először láthattuk a Hold túlsó oldalát, világossá vált, hogy a Föld felé néző és az attól elforduló oldal jelentősen eltér egymástól. A legfrissebb elemzések azonban azt mutatják, hogy ezek a különbségek nemcsak a felszínen, hanem mélyen a Hold belsejében is megvannak.
A NASA GRAIL (Gravity Recovery and Interior Laboratory) küldetésének adatai alapján a kutatók felfedezték, hogy a Hold Föld felé néző oldala melegebb, és geológiailag is aktívabb, mint a távoli oldal. Ez a különbség a Hold vulkanikus múltjára vezethető vissza, és magyarázatot ad arra is, miért néz ki olyan eltérően a két oldal.
A tudósok a Hold úgynevezett Love-számát számolták ki – ez egy olyan érték, amely megmutatja, hogyan változik meg egy égitest alakja a rá ható gravitációs erők hatására.
Forróság a mélyben
Ennek segítségével készítették el a Hold eddigi legpontosabb gravitációs térképét, melyből kiderült, hogy a közeli oldal mélyen akár 100-200°C-kal is melegebb lehet. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy ezen az oldalon több radioaktív anyag található, amelyek évmilliárdok óta folyamatosan hőt termelnek – ez lehet az oka annak is, hogy ezen az oldalon több volt a vulkáni tevékenység.
A kutatók azt is megállapították, hogy a közeli oldalon lévő köpeny (a Hold belső rétege) akár 2-3 százalékkal „puhább” is lehet, mint a távoli oldalon – ez apró különbségnek tűnik, de nagy hatással van arra, hogyan viselkedik a Hold belseje.
Ezt is olvasd el! Végre tudjuk, hogy a Hold sötét oldala miért sokkal kráteresebb
Miért fontos ez nekünk?
A gravitációs adatok nemcsak a Hold fejlődésének megértéséhez kulcsfontosságúak, hanem a jövőbeli (emberi) holdmissziók sikeréhez is: egy részletes gravitációs térkép segít a holdi űrhajók pontos navigációjában, a leszállásokban, valamint a felszíni mozgásokban és kutatásokban is.
Ahogy Dr. Ryan Park, a kutatás vezetője elmondta:
Ez a részletes gravitációs térkép alapja lesz a jövőbeli holdi helymeghatározó és navigációs rendszerek fejlesztésének, amelyek elengedhetetlenek az emberi küldetésekhez.
Az IFL Science írása szerint, ahogy a műszerek egyre pontosabbak lesznek, a jövőben még részletesebb képet kaphatunk más bolygók és holdak belső felépítéséről is – ez pedig nemcsak tudományos szempontból izgalmas, hanem gyakorlati jelentősége is van az űrkutatásban.
Ahogy arról korábban írtunk, a Hold távoli oldaláról készült első képet 1959-ben rögzítette a szovjet Luna 3 űrszonda. Bár a képek szemcsések voltak, mégis lehetőséget adtak a Föld lakóinak, hogy a Holdat egy másik szögből lássák. Azóta számos jobb minőségű felvételt is kaptunk, köztük egy lenyűgöző NASA-videót, amely a Hold távoli oldalát mutatja a háttérben a Földdel.
Figyelmedbe ajánljuk! Oroszország és Kína 2036-ra közös erőművet építene a Holdon
