Igazából a tudósok sem értik ennek a pontos okát, de egy új kutatás igyekszik alátámasztani azt az elméletet, miszerint a fejbőrünkön lévő szőrzet azért fejlődött ki, hogy segítse hűvösen tartani a testünket – lényegében egy beépített napvédőről van szó.
Ennek érdekében a kutatók próbababákat láttak el emberi hajból készült parókákkal egy klímakamrában, és azt találták, hogy a hajjal ellátott próbabábu nem szívott fel annyi hőt, mint a kopasz bábuk.
A kutatók különböző típusú parókát próbáltak ki, köztük egyenes hajat, laza göndör hajat és teljesen göndör hajat. Végül az összes paróka hasonlóan viselkedtek a lámpák fénye alatt, de a szoros, göndör haj tartotta a leghűvösebben a bábut a sugárzás alatt – számol be a kutatásról a ScienceAlert.
Ez is érdekelhet: Egy kutatás szerint ma már leginkább a kultúra befolyásolja az evolúciót
A szerzők szerint az elbírálásra váró eredmények azt sugallják, hogy bármilyen típusú akadály a fej tetején csökkenti a Napból származó hőfelvételt, ezzel együtt pedig az izzadás szükségességét is.
A kutatás eredménye arra utal, hogy a fejbőr szőrzete az ember függőleges testtartására és egyre nagyobb agya miatt fejlődhetett ki.
Érdekesség, hogy az extrém göndör szőrzet olyan emberi tulajdonság, amely egyetlen más vadon élő emlősnél sem fordul elő. Emiatt nyilvánvaló, hogy evolúciósan valamiért szükségünk volt egy ilyen fajta fejbőrborításra is.
A kutatás szerint az extrém göndör haj azért biztosíthat további hőbeáramlás-csökkentést, mivel nincs rálapulva a fejbőrre, ezért az jobban tud „lélegezni, miközben továbbra is védve van a naptól – emiatt a testnek kevesebb izzadságpárologtatásra van szükség ahhoz, hogy a fejbőrből elvezesse a hőt, ezáltal vizet és energiát takarít meg a szervezet.
Ezzel szemben egy, 2010-es vizsgálat szerint a kopasz fej jóval több hőt vesz fel, ami viszont több izzadást is igényel.
A mostani eredmények a kutatók szerint megerősítik, hogy a haj a textúrától függetlenül olyan gátként működik, amely csökkenti a test (jelen esetben a fejbőr) hőveszteségét a környezet felé.
Kiemelték: további kutatásokat kellene végezni a szabadban, természetesebb körülmények között, emberi résztvevőkkel, hogy kiderüljön, hogyan fejlődhetett ki pontosan a fejbőr szőrzete.
