Az újonnan felfedezett égitest több szempontból is izgalmas terület lesz a csillagászok számára, ám a legtöbbek emlékezetében valószínűleg a felületén uralkodó szélsőséges hőség miatt fog megmaradni, aminek köszönhetően az egyik féltekéje lávává változott.
Ahogy az IFLScience rámutat, a HD 63433 rendszer először azért keltette fel a csillagászok figyelmét, mert központjában áll az az azonos nevű, viszonylag közeli – 73 fényévre található – nevű csillag, amely nagyon hasonlít a mi Napunk fiatalkori énjéhez. Tömege jelenleg a Nap 99 százalékának felel meg. A csillagászok szerint egyszer majd nagyon hasonló lesz a mi csillagunkhoz, most viszont még csak kevesebb mint tizedannyi idős – éppen ezért kiváló támpontot nyújthat a saját csillagrendszerünk korai fejlődésének megértéséhez.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A két csillag hasonlóságát leszámítva viszont a HD 63433 eléggé különbözik a mi rendszerünktől. Négy évvel ezelőtt két olyan bolygót fedeztek fel benne, amelyek mérete a Neptunuszéhoz hasonló, de pályájuk rendkívül rövid, mindössze 7,1 és 20,5 napos. A HD 63433 csillag Napot megközelítő fényessége miatt mindkét égitest felszínén hihetetlen hőség uralkodik, ám még őket is túlszárnyalja az újonnan felfedezett HD 64433d nevű exobolygó.
Egy kutatócsoport a TESS űrteleszkóp adatait elemezte, amikor olyan anomáliákat talált a csillagrendszerből érkező fényben, amelyekért a már ismert két bolygó nem lehet felelős. Így derült ki, hogy egy másik, sokkal kisebb égitest is kering a HD 63433 körül. Az HD 64433d a számítások szerint 7 százalékkal nagyobb átmérőjű, mint a Föld, viszont annyira közel van a csillagához, hogy mindössze 4,2 nap alatt megkerüli azt.
Ez két dologgal jár együtt: egyrészt elképesztően forró a felszíne, másrészt az egyik féltekéje folyamatosan a HD 63433 felé néz. A jelenséget csillagászati berkekben kötött tengelyforgásnak nevezik – a kifejezés arra utal, amikor egy égitest pontosan annyi idő alatt fordul meg a saját tengelye körül, amennyi időre szüksége van ahhoz, hogy megkerüljön egy másik égitestet.
Ennek eredményeképp a folyamatosan a csillag felé néző oldal hőmérséklete a becslések szerint 1257 °C – vagyis nem elég, hogy a bolygó esetleges légköre már régen elforrt: valószínűleg a felszínét borító sziklák is lávává váltak.
Illusztráció
Fotó: Piermanuele Sberni/Unsplash
Bár pusztító hőség uralkodik rajta, a HD 63433d közel sem a valaha felfedezett legforróbb exobolygó. A Kepler-10b például kevesebb mint egy földi nap alatt kerüli meg a hasonló fényességű csillagát, felszíni hőmérséklete pedig 1560 °C körül mozog. A talán kevésbé ismert WASP-76b még ennél is zordabb helynek számít: a HD 63433d-hez hasonlóan kötött tengelyforgású, 637 fényévnyire található bolygó felszínén a hőmérséklet a 2400 °C-ot is meghaladja, ehhez pedig 18 000 km/órás szél és olvadt vas által táplált eső is párosul.
Ha tovább olvasnál a témában: Ezek a rejtélyes marsi alakzatok megválaszolhatják a bolygó legnagyobb kérdését
Annak ellenére, hogy a benne található három bolygó minden bizonnyal alkalmatlan a földihez hasonló életre, a csillagászok valószínűleg továbbra is nagy figyelmet szentelnek majd a csillagrendszernek. A további vizsgálatok megerősíthetik a mostani tanulmány eredményeit, és plusz információval szolgálhatnak a bolygó „sötét oldaláról.” Ahogy a tanulmány megállapítja:
„A fiatal Föld-méretű világok kritikus fontosságú tesztalanyok a bolygóképződés és -fejlődés elméleteinek vizsgálatában.”
