Egy új tanulmány elemezte a csillagot, és bár egyelőre a tudomány még nem tart ott, hogy be is tudjuk direkt módon azonosítani ezeket a bolygókat, környezetük az eredmények alapján lehetővé tenné, hogy számunkra élhető bolygók alakultak ott ki.
Alig több mint négy fényévnyire találhatóak Naprendszerünk legközelebbi szomszédos csillagai. Ott van a vörös törpe Proxima Centauri, 4,2 fényév távolságban; és csak egy kicsit távolabb, 4,37 fényévre egy Nap-szerű csillagokból álló kettős rendszer, az Alpha Centauri AB. Azt még nem tudjuk, hogy vannak-e Föld-szerű világok a kettős csillagrendszer körül. Az ilyen exobolygókat a jelenlegi technológiánkkal túlságosan nehéz kimutatni. De ha van ott egy, akkor most már jobb elképzelésünk van arról, hogy milyen lehet, hála egy új tanulmánynak. A nemzetközi kutatócsoport a két csillag, a Rigil Kentaurus és a Toliman kémiai összetételét vizsgálta, és ebből következtetett a kettős rendszer lakhatósági zónájában lévő feltételezett sziklás világ kémiai összetételére.
A Naprendszerben és más bolygórendszerekben található kőzetobjektumok megfigyelései alapján tudjuk, hogy a kőzetbolygók ásványi összetétele tükröződik a gazdatest csillaguk ásványi összetételében. Mivel az Alpha Centauri AB olyan közel van, sok információval rendelkezünk a kémiai összetételéről, amelyet színképekből nyertünk. Mivel a csillag különböző elemei elnyelik és újra kisugározzák a fényt, sötét (abszorpciós) és fényes (emissziós) vonásokat hozhatnak létre a távcsöveinket érő fényspektrumban. Ezek a vonások felhasználhatók a kémiai összetétel meghatározására. A színképelemzésekből tudjuk, hogy a Rigil Kentaurusban és a Tolimanban jelen vannak kőzetképző elemek, például magnézium, szilícium és vas, valamint gyorsan elpárolgó illékony anyagok, például szén és oxigén.
.A spektrális elemzéseink még azt is megmutatják, hogy nagyjából mennyi van az egyes elemekből, ami hasznos a lakhatósági zónában lévő hipotetikus kőzetbolygók extrapolálásához, ami a csillagtól való mérsékelt távolság, amely nem túl meleg és nem is túl hideg ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínen. A kutatók α-Cen-Földnek" nevezték el hipotetikus világukat, és megállapították, hogy valószínűleg a Földéhez nagyon hasonló ásványi öszetételű és szerkezetű lenne. Ez magában foglalja a Földéhez hasonló víztároló kapacitású kőzetköpenyt, amelyben a szilikátásványok dominálnak, de egészséges arányban tartalmaznak széntartalmú ásványokat is, például gyémántot és grafitot.
Ennek az exobolygónak a Földénél valamivel nagyobb vasmagja is lehet, kevesebb geológiai aktivitással, és talán nincs lemeztektonika, ami a Vénuszhoz teheti hasonlóbbá. Ez befolyásolhatja potenciális lakhatóságát. Eddig minden rendben. De az exobolygók légkörére már kicsit nehezebb lesz a csillagok összetétele alapján következtetni, mivel a kettő közötti kapcsolat sokkal kevésbé szilárd a légnemű illékony anyagok esetében. Ha valóban létezik egy ilyen világ, az a Föld jövőjével kapcsolatban adhat támpontokat. Az Alpha Centauri AB körülbelül 1,5-2 milliárd évvel idősebb a Napnál, ami azt jelenti, hogy a Rigil Kentaurus és a Toliman által befogadott exobolygók szintén idősebbek lennének. És jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy ilyen hipotetikus világokat fedezzünk fel nagyon hamar.
(Forrás: ScienceAlert)
