A tudomány mai álláspontja szerint a Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, amennyiben pedig lehet hinni az előrejelzéseknek, még legalább ennyi ideig ragyogni is fog. Az azonban, hogy milyen sors vár bolygónkra, amikor központi csillagunk elveszíti teljesen a fényét, még a tudósok számára sem teljesen világos.
A csillagászok úgy gondolják, hogy utolsó aktív időszaka után a Nap planetáris köddé, vagyis gázból és kozmikus porból álló fényes burokká alakul majd át. Kérdés azonban, hogy mi történik ekkor a Földdel. Egyáltalán túlélheti-e egy bolygó egyetlen csillagának a pusztulását?
Ez is érdekelhet: NASA: 30 percünk lenne, mielőtt egy gyilkos napvihar elpusztítaná a Földet
Központi csillagunk 5 milliárd év múlva már vörös óriás képében létezik majd.
Ez akkor következik be, amikor egy csillagnak elfogy a hidrogén a magjából, így először összenyomja magát, majd hélium segítségével felduzzad. Egy új tanulmány arról számol be, hogy ekkora a Nap a külső rétege egészen a Föld pályájáig terjed majd.
A vörösóriás-fázisra jellemző a rendkívül erős csillagszelek felszabadulása, amelyekkel szemben már nem véd a bolygónk mágneses mezeje. Ez azzal is jár, hogy az élet kialakulásához és fennmaradásához szükséges zóna is messzebre tolódik, derül ki a az IFL Sceince cikkéből.
Ez jó hír lehet a gázóriások holdjainak, de nem annyira a kőzetbolygóknak: a Vénusz és a Merkúr szinte biztosan elpusztul majd, a Föld és a Mars pedig a legjobb esetben is felperzselődik.
Ezt is olvasd el! Először kaptak lencsevégre egy csillagot, amint az felfalja bolygóját
Fehér törpe
Fotó: Shutterstock
Ezt követően a vörös óriás levedli rétegeit, így nem marad más csak a csillag lecsupaszított és tömörített magja, amit fehér törpének nevezünk. Ez az égitest – csillagszél nélkül és évmilliárdokon át tartó stabilitása okán – alkalmas lehet arra, hogy fenntartsa az életet bolygónkon, feltéve, ha a Földön ekkor még marad élő organizmus, amelyből újfent elindulhat az evolúciós folyamat.
