Amikor egy csillag kifogy a magjában fúzióra szánt hidrogénből, furcsa átalakulás következik be: először magába omlik, hogy beindítsa a hélium fúzióját, majd kitágul, és milliószorosára nő. Legvégül pedig vörös óriássá alakul. A vörös óriásokról eddig is tudni lehetett, hogy tágulásuk során elnyelik a hozzájuk legközelebbi bolygókat, azonban ténylegesen még egy csillagásznak sem sikerült ezt megfigyelnie. Egészen mostanáig.
Kutatók az Aquilában, azaz a Sas csillagképben egy különös jelenséget észleltek. A 12 ezer fényévre lévő csillagot kitörés közben észlelték, amely mindössze 10 nap alatt 100-szor fényesebbé vált, mielőtt elhalványult. A fehéren izzó felvillanást egy hűvösebb és hosszabb ideig tartó jel követte. Ezek a megfigyelések pedig egy lehetséges eseményre utalnak a csillagászok szerint: egy bolygó elnyelésére – írja a Science Alert.
Olvasd el ezt is!Felfogni is nehéz, hány csillag van az univerzumban
Az elnyelés végstádiumát láttuk. Ha egy másik civilizáció 10 ezer fényév távolságból figyelne minket, miközben a Nap elnyeli a Földet, akkor látnák, hogy a Nap hirtelen kivilágosodik, amint anyagot lök ki magából, majd port képez maga körül, mielőtt visszazökken a régi állapotába
– nyilatkozta a kutatás vezető szerzője, Kishalay De.
(International Gemini Observatory/NOIRLab/NSF/AURA/P. Marenfeld)
A vörös óriások kitörései gyakran megfigyelhetők kettőscsillagoknál, az egyik csillag anyagot lop a másiktól, de ez nem hasonlított egyik ismert eseményre sem. Infravörösben vizsgálva pedig rendkívül furcsán nézett ki. Ezeken a hullámhosszakon a hűvösebb hőmérsékletet szokták érzékelni, és a jel ebben az esetben erős volt. Egy fényesedő csillagnak azonban forróbbnak kellene lennie, nem pedig hűvösebbnek.
Ez is érdekelhet:Egy közelünkben lévő csillagrendszer nemsokára felrobbanhat
Nyomon követték a jelet a csillagból az űrbe kilőtt hideg porig, és kimutatták, hogy nem volt elég ahhoz, hogy egy másik csillagból származzon. Így a kutatók számára biztossá vált, hogy egy bolygóról lehet szó. Az objektum nagyjából akkora volt, mint a Jupiter, a Nap tömegének körülbelül ezredrésze. És spirálisan a csillag felé fordult, ahogy tágult.
Évtizedek óta láthatjuk az előtte és utána állapotokat. Előtte, amikor a bolygók még nagyon közel keringenek a csillagukhoz, majd utána, amikor egy bolygót már elnyeltek. Amit hiányoltunk, az az volt, hogy a csillagot tetten érjük, amikor egy bolygó valós időben éli át ezt a sorsot. Ez teszi igazán izgalmassá ezt a felfedezést
– mondta De.
A kutatók szerint a Merkúrra, a Vénuszra, de valószínűleg a Földre és a Marsra is ugyanez a sors vár. Így jobban megérthetjük, hogy mi fog történni a Nappal és a bolygókkal 5 milliárd év múlva.