A tartós hőhullámok minden kontinensen egyre gyakoribbá válnak, és az éghajlatkutatóknak aligha van kétsége afelől, hogy ennek egyik oka a fosszilis tüzelőanyagok elégetése. A tudósok szerint a világon az elmúlt években tapasztalt szélsőséges hőhullámok egyik legnagyobb kiváltó oka az ember okozta éghajlatváltozás.
A jelenkor átlagosan körülbelül 1,1 Celsius-fokkal magasabb, mint a XIX. század végét jellemző hőmérséklet. A szélsőséges hőség manapság tehát már magasabb átlagról, kiindulópontról indul.
Azonban eltérhet a területi fekvéseken belül is a nagyobb és kisebb településekre vonatkozó hőmérséklet. A városokban a betonutak, épületek és burkolt felületek visszaverik a meleget, és ilyen módon hozzájárulhatnak a melegebb hőmérséklethez, míg a vidéki területeken a fokozott öntözés inkább hűvösebbé teheti a talajt.
Ezt is olvasd el: Létezik a földalatti éghajlatváltozás – így kell felkészülniük a városoknak rá
Lucian Dachman/UnsplashA légkörben lévő úgynevezett hőcsapdázó gázokon túlmenően azonban más tényezők is szerepet játszhatnak a New York Times elemzése szerint.
A tudósok például a hőhullámok és a jet stream, azaz a futóáramlás közötti kapcsolatot vizsgálják a felső légkörben, a középső szélességi körökben.
Egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy az elmúlt négy évtizedben az európai hőhullámok gyakorisága és intenzitása nőtt, és a növekedést a sugáráramlatban bekövetkezett változásokkal hozta összefüggésbe.
Ez is érdekelhet: NASA: a felső légkör lehűl és összehúzódik az éghajlatváltozás miatt
A kutatók megállapították, hogy számos, a kontinensen uralkodó hőhullám akkor következett be, amikor a sugáráramlat átmenetileg kettévált, és a két ág között gyenge szelek és magas légnyomású levegő ottmaradt, ami kedvezett és kedvezni is fog a jövőben is a szélsőséges hőség kialakulásának.
