Egy friss tanulmány összefüggést talált a dühre való hajlam és az összeesküvés-elméletekben való hit valószínűsége között.
Egy korábbi tanulmány már összefüggést talált arra vonatkozóan, hogy a nárcisztikus jellemvonás hajlamosabbá teheti az embereket az összeesküvés-elméletekben való hit kialakulásában, aminek okai közé tartozik a paranoia és a hiszékenység.
Azonban most Kinga Szymaniak, az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa által vezetett kutatás rávilágított pár további hatásra, összefüggésre.
Bár az összeesküvés-elméletek már régóta léteznek, még mindig nem sokat tudunk arról, hogyan kapcsolódnak bizonyos érzelmekhez (pl. düh, félelem, szomorúság)
– nyilatkozta a kutató a PsyPost-nak.
Olvasd el ezt is! Miért vonzódnak a nárcisztikusok az összeesküvés-elméletekhez?
A témában négy felmérés is készült, a legelső tanulmány 80 százaléka lengyelországi lakosú női résztvevőből állt. Mindezt azzal a céllal, hogy kezdeti információkat szolgáltasson a düh és a COVID-19 összeesküvés-elméletek összefüggéseiről.
Mint kiderült, az eredmények egyből alá is támasztották az elsődleges hipotézist, miszerint a düh pozitívan kapcsolódik a COVID-19 összeesküvés-elméletben való hithez.
Azok a résztvevők, akik azt állították magukról, hogy gyorsan lángra lobbannak, de gyorsan túl is lépnek rajta, nagyobb valószínűséggel hittek abban, hogy a COVID-19 világjárvány egy globális összeesküvés – állapították meg a kutatók.
Ez is érdekelhet: A Titanic márpedig nem süllyedt el!" – teóriák a világ legismertebb hajókatasztrófájáról
Ne hagyd ki! 5 megdöbbentő világsztárokkal kapcsolatos összeesküvés-elmélet
Az első felmérésben tapasztalt egyoldalú nemi megosztottság korrigálására a második vizsgálatban résztvevők férfi arányát megemelték és a kérdőívet is bővítették.
A harmadik tanulmány kiterjesztette a kört más általános összeesküvésekre is. Ezek végső sorban nem specifikus elképzelésekre utalnak, tehát nem is kapcsolhatók egy adott történelmi kontextushoz – például ahhoz, hogy a „kormány embereket használ bűnbaknak, hogy elrejtse a bűncselekményekben való részvételét".
Az első és a második vizsgálathoz hasonlóan a harmadik vizsgálat is arra a következtetésre jutott az IFLScience szerint, hogy a dühérzet pozitívan kapcsolódik az általános összeesküvés-elméleti meggyőződésekhez.
Fotó: Mauro Mora/Unsplash
Hangsúlyozni kell azonban, hogy valószínűleg számos egyéni és szituációs tényezők befolyásolják ezeket az összefüggéseket.
– véleményezte a lengyel tudós.
A negyedik és egyben utolsó vizsgálatban a csoport azt vizsgálta, hogy a düh érzése megváltoztatja-e az összeesküvés-elméletekre adott válaszokat, különösen azoknál, akiknél magas a düh előtörésének gyakorisága.
A 141 résztvevőt értékelve a csapat egy újszerű összeesküvést konstruált, hogy elkerülje, hogy az előre kialakult meggyőződések vagy előzetes ismeretek befolyásolják.
Az általuk kreált összeesküvés az volt, hogy a berlini repülőtér alatt egy titkos katonai pince van elrejtve. Az alanyokat arra kérték, hogy töltsenek ki egy önbevallásos személyiségkérdőívet, mielőtt véletlenszerűen két csoportba sorolták őket. A feladat pedig az volt, hogy írjanak egy dühöt kiváltó vagy egy semleges érzetű élményről. Ezután bemutatták nekik az újszerű összeesküvést, és megkérték őket, hogy értékeljék, mennyire hisznek benne.
A kutatók azt találták, hogy a manipulált düh növelte az összeesküvés-hiedelmeket azoknál az egyéneknél, akik magasabb pontszámot értek el a jellemvonásbéli „düh-skálán".
Ez meglepő és izgalmas eredmény, mivel azt sugallja, hogy van valami egyedi a haragban, ami az összeesküvés-hiedelmek előrejelzőjévé teszi
– mondta az eredményekről Szymaniak
