A Live Science alaposan utánajárt annak a sokakat foglakoztató kérdésnek, hogy vajon miért alszanak fejjel lefelé a denevérek. A különös szokás elsősorban azért foglalkoztatja a kutatókat, mert rendkívül kevés olyan állatot ismerünk, amelyik így pihenne.
Ajánljuk figyelmedbe! A természet meteorológusai: 5 lenyűgöző állat, ami képes előre jelezni az időjárás-változást
A jelenség ugyan előfordul a pókok, kígyók és a trópusi majmok között, de a szárnyas emlősök esetében ez nem egy ritka, véletlenszerű jelenség, hanem egy sokkal összetettebb, biológiai okokkal magyarázható szokás.
Az állatok szárnyai eredetileg nagyon erős végtagok voltak, amik az idő múlásával alakultak át
Fotó: Shutterstock
A denevérek ősei szárazföldi állatok voltak, amik az idő múlásával fejlődtek repülésre képes egyedekké. Eleinte valószínűleg csak siklottak a levegőben, mint a repülőmókusok
– idézi a portál Tara Hohoff biológust.
A denevérek ősei valószínűleg magas fákat másztak meg, hogy aztán onnan kezdjék meg a lesiklást. A mászás során aztán rendkívül erős végtagok alakultak ki náluk, amik végül szárnyakká formálódtak
– teszi hozzá Alexander Lewis denevérkutató.
Csakhogy, mivel a denevéreknek – a madarakkal ellentétben – nem üregesek a csontjaik, ezért nem rendelkeznek akkora emelőerővel sem repülés közben. Ennek következtében ezek az állatok továbbra is jellemzően fejjel lefelé lógnak, hogy ebből a pozícióból indítsák a repülést.
Ez azonban még mindig nem ad választ arra a kérdésre, hogy mégis hogyan képesek egyetlen ágba kapaszkodva, fejjel lefelé pihenni.
Ez is érdekelhet! Az örök kérdés: a zebrák fehér színűek fekete csíkokkal, vagy fekete színűek fehér csíkokkal?
Amikor egy denevér megtalálja a pihenőhelyét, összerántja azokat az izmokat, amelyek a karmaihoz kapcsolódnak, amelyek ettől gyakorlatilag „kinyílnak”
– fejti ki Daniel Pavuk zoológus.
Ahogy a karom érintkezik a pihenőfelülettel, a denevér teljesen ellazítja magát. Ez lehetővé teszi, hogy a saját testének súlya húzza azokat az inakat, amelyek a karomhoz kapcsolódnak, miközben az állatnak nem kell valójában kapaszkodnia.
