A tudósok érdekes dolgokat állapítottak meg a vérszívó denevérekről

A tudósok érdekes dolgokat állapítottak meg a vérszívó denevérekről

A tudósok rájöttek, hogy miért a „vámpírdenevérek” (hivatalos nevükön vérszopó denevérek) az egyetlen olyan emlősök, amelyek képesek kizárólag vérből álló táplálékon élni.


Összehasonlították a közönséges „vámpírdenevérek” genomját 26 másik denevérfajéval, és azonosítottak 13 olyan gént, amely hiányzik vagy már nem működik a szóban forgó faj esetében. Az évek során ezek a géncserék segítettek nekik alkalmazkodni a vasban és fehérjében gazdag, de minimális zsírokat és szénhidrátokat tartalmazó véres étrendhez – jelentették a kutatók pénteken a Science Advances című folyóiratban.

A szóban forgó denevérek Dél- és Közép-Amerikában élnek. A körülbelül 8 centiméter hosszú, 18 centiméteres szárnyfesztávolsággal rendelkező denevérek éjszaka megharapják, majd felnyalják a haszonállatok vagy más állatok vérét.

A legtöbb emlős nem tudna életben maradni a vérből álló, alacsony kalóriatartalmú folyékony táplálékon. Az 1400 féle denevérfaj közül csak három „vámpírfaj” képes erre, a többiek főként rovarokat, gyümölcsöket, nektárt, virágport vagy húst, például kis békákat és halakat esznek.

A vér szörnyű táplálékforrás. Teljesen bizarr és elképesztő, hogy a vámpírdenevérek képesek véren túlélni – ez igazán furcsa, még a denevérek között is

– mondta Hannah Kim Frank, a Tulane Egyetem denevérkutatója, aki nem vett részt a tanulmányban.

Néhány más élőlénynek is megvan a vér ízlése, köztük a szúnyogoknak, poloskáknak, piócáknak és bolháknak.

A legújabb munka egy másik csapat kutatását bővíti ki, amely a 13 génveszteségből hármat pontosan meghatározott.

Az új tanulmány megmutatja, hogy ezek a denevérek mennyire különböznek még más, közeli rokon denevérektől is, amelyek nektárt és gyümölcsöt esznek

– mondta Kate Langwig, a Virginia Tech denevérkutatója, akinek nem volt szerepe a tanulmányban.

Ilyen alacsony kalóriatartalmú étrend mellett a „vámpírdenevérek” nem sokáig maradhatnak étkezés nélkül. A jól táplált példányok szükség esetén felöklendezik a táplálékot, hogy megosszák azt egy éhező szomszédjukkal. Úgy tűnik, számontartják, hogy ki segített nekik a múltban.

Forrás: Phys.org


A figyelmetekbe ajánljuk