A különleges, apró műhold egyfajta mesterséges csillagként fog funkcionálni, amely lehetővé teszi majd, hogy a csillagászok sokkal pontosabban mérjék meg egy-egy űrbéli objektum fényét. Az új eszköz így a sötét energia megértéséhez is közelebb viheti a tudósokat, írja a Science Alert.
A NASA nemrégiben hagyta jóvá a 19,5 millió dolláros Landolt-űrmissziót. A küldetés központi eleme, a CubeSat nevű apró műhold 35 785 kilométeres távolságban kering majd a Föld körül. Ebben a tartományban az eszköz sebessége megegyezik majd bolygónk forgási sebességével, így az éjszakai égbolton teljesen rögzítettnek fog látszani.
Ez is érdekelhet! 5 dolog, amiben a Föld megváltozott a születésétől napjainkig
A műholdat szabad szemmel ugyan nem lehet majd látni, távcsöves megfigyelés során viszont teljesen egyértelműen beazonosítható lesz. A küldetés a tervek szerint 2029-ben indul, nevét pedig a néhai Arno Landolt csillagászról kapta.
Az úgynevezett mesterséges csillag azért előnyösebb, mint egy valódi égitest, mert a tudósok pontosan tudják róla, hogy mennyi fényt bocsát ki. A CubeSat lézere előre meghatározott számú fényrészecskét lő ki, ennek köszönhetően a csillagászok minden eddiginél pontosabban kalibrálhatják a fénymérésre szolgáló távcsöveiket.
Ezzel megoldódik majd a Földről történő teleszkópos megfigyelés egyik legnagyobb problémája, vagyis az, hogy nem lehet pontosan megmérni, mennyi fényt bocsátanak ki a csillagok. A küldetésnek köszönhetően a csillagászok várhatóan a jelenlegi becsléseknél tízszer nagyobb pontosságot érhetnek el.
Mivel a teljes csillagászat a fényen és az abból leszűrt adatokon alapul, a Landolt-misszió után a tudósok olyan fontos részleteket is megtudhatnak majd az űrről, amelyeket eddig esélyük sem lett volna észrevenni.
Ha tovább olvasnál: Újabb bizonyítékot találtak tudósok: hullámzik a víz a Szaturnusz holdján
Egy távoli fénysugárból kiderülhet például egy adott csillag hőmérséklete, tömege, a körülötte keringő exobolygók típusa, és az, hogy ezek a bolygók képesek lehetnek-e az élet fenntartására.
A csillagászok a Landolt-küldetés segítségével emellett a távoli szupernóvák fényét is meg tudják majd mérni, ez pedig segíthet kiszámítani az univerzum tágulási sebességét. Ez a felfedezés kulcsfontosságú lehet a világegyetemünket széthúzó láthatatlan erő megértéséhez, amelyet sötét energiának nevezünk.
