A Hold egyes pontjain bőséges a napenergia, a hosszú éjszakák és a szélsőséges hőmérséklet-ingadozás miatt azonban ez nem jelent fenntartható megoldást. A mérnökök éppen ezért jelenleg az atomenergia lehetőségeit vizsgálják.
Európai kutatók bemutattak egy plutónium-238 (Pu-238) felhasználásával működő radioizotópos energiarendszert (RPS), amely nagyban segítheti a jövőben a holdmissziókat.
A Pu-238-cal működő energiaellátó rendszerek legfőképpen az olyan űreszközök számára lehetnek fontosak, amelyek a Hold azon részén működnek, ahol a napenergia nem elegendő.
A fejlesztés a Tractebel által vezetett és az Euratom által finanszírozott, vezető európai szervezetekből álló PULSAR keretében valósulhat meg.
Ezt is olvasd el! Egy extra hold kering a Föld körül, a tudósok rájöhettek a titokzatos aszteroida eredetére
100 és 500 watt közötti elektromos teljesítmény
Az elméletben már működő rendszer a plutónium-238-hoz hasonló izotópok természetes bomlásából termel villamosenergiát, ezzel megbízható energiaforrást biztosítva a holdi környezetben teljesítendő küldetések számára.
A jelenlegi nukleáris akkumulátorok és generátorok nagy méretük mellett jelentős mennyiségű üzemanyagot is igényelnek, ezek pedig növelik a kilövési súlyt.
A PULSAR energiarendszerének célja ezért – a hatékonyság javítása mellett – a reaktorok méretének és súlyának csökkentése is.
A tervek szerint ezek az eszközök egyébként 100 és 500 watt közötti elektromos teljesítményt biztosíthatnak majd.
Ez is érdekelhet! Kína megcsinálta: közel 18 percig sütött egyszerre két nap az ország felett
A rendszert különleges biztonsági jellemzőkkel tervezik, hogy az Európai Unióhoz tartozó legnagyobb űrrepülőtérről, a Francia Guyana-i Űrközpontból biztonságosan lehessen majd fellőni.
A moduláris felépítés biztosítja a motor meghibásodásával szembeni ellenálló képességet, a termo-elektromos átalakítás várhatóan 20%-os hatásfoka mellett
– olvasható a sajtóközleményben.
A kutatócsapat célja továbbá a Pu-238 és a kapcsolódó technológiák európai gyártásának lehetővé tétele.
Jelenleg az öreg kontinens űrügynökségeinek ugyanis külső forrásokra kell támaszkodnia a létfontosságú anyag tekintetében. A termelési képességek fejlesztése így alapvető feladat az európai űrkutatás jövője szempontjából.
Forrás: Interesting Engineering
