Az egyébként ízületi gyulladások, a pikkelysömör és a gyulladásos bélbetegségek kezelésére is használt „jakinibeknek” nevezett gyógyszer gátolják a JAK1 fehérjét. Ez a fehérje alapvető szerepet játszik a szervezet immunválaszában azáltal, hogy aktiválja a citokineket, amelyek aztán gyulladáshoz vezethetnek – olvasható a ScienceAlert cikkében, melyből az is kiderül, hogy az asztma esetében a JAK1 olyan gyulladást okozhat az ezzel a betegséggel küszködő emberek szervezetében, mely akár életveszélyes is lehet.
Emiatt az írországi Trinity Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a JAK1 gátlásával, milyen fiziológiai változások eredményezhetőek az asztmások között.
Kutatásaikból kiderült, hogy a feljebb említett túlzottan intenzív immunválaszt viszonylag nagy hatékonysággal elnyomható, ha a fehérje elszabadulásának útját állják.
Illusztráció - inhaláló
Az, hogy a kísérlet a laboratóriumon kívül is megállja a helyét, még nem vizsgálták, de az eddigi eredmények reménnyel kecsegtetnek, hiszen a jelenlegi vizsgálat egy olyan itakonát nevű metaboliton alapul, mely az embereken és állati sejteken egyaránt alkalmazott JAK1-gátló.
Nagy reményeket fűzünk ahhoz, hogy az itakonáton alapuló új gyógyszerek teljesen új terápiás megközelítést jelenthetnek a súlyos asztma kezelésében
– mondta Marah Runtsch immunológus.
A forgalomban lévő jakinibok első generációja még mindig nem tökéletes, de a gyógyszergyártók fokozatosan azt vizsgálják, hogyan lehet a gyógyszert specifikusabbá és hatékonyabbá tenni az olyan állapotok esetében, mint az ízületi gyulladás. Az asztma lehet a következő vizsgált terület.