Két évtizeden belül teljesen összeomolhat az Amazonas-medence ökoszisztémája

Közeledünk egy nagyméretű fordulóponthoz, és lehet, hogy közelebb vagyunk hozzá – mind helyi szinten, mind a rendszer egészében – mint azt korábban gondoltuk

– fejtette ki Bernardo Flores, a Nature magazinban megjelent nemzetközi tanulmány vezető szerzője.

Ezt is nézd meg! Ezzel az interaktív térképpel az amazonasi esőerdőbe is belehallgathatunk

A következtetés levonásához a kutatók számítógépes modellek és korábbi megfigyelések adatait vették alapul.

A cél az volt, hogy alaposan kielemezzék a világ legnagyobb – fél Európa-méretű – esőerdejét érintő öt legfontosabb kockázati tényezőt: a globális felmelegedést, az éves csapadékmennyiséget, a csapadék szezonalitás intenzitását, a száraz évszak hosszát és az erdőirtás mértékét.

Amellett, hogy az egyes faktorok különböző küszöbértékeit keresték, arra a billenőpontra is kíváncsiak voltak, ahol már egy kis behatás drasztikus ökoszisztéma-változást eredményezhet. A kutatók azonban igazán a kiváltó okok kombinációját találták a valódi veszélyforrásnak. Becsléseik szerint 2050-re az amazóniai esőerdő 10-47 százaléka káros körülménynek lesz kitéve.

Ha egy ilyen helyzet bekövetkezne, az tehát nem csak magát az esőerdőt érintené. Az Amazonas hatalmas kiterjedésű fái óriási szén-dioxid-elnyelőként működnek, ami globális szinten befolyásolja az éghajlatot.

Az erdőirtás és az éghajlatváltozás miatt azonban az erdő manapság már több szenet köp ki, mint amennyit elnyel – ezt egy 2021-es kutatás is kimondta már.

Ezt is olvasd el! Rejtélyes ősi építményekre bukkantak az amazóniai esőerdő mélyén

Ez pedig azt jelenti, hogy az amazóniai esőerdő egy különösen ördögi körforgásba kerülhet.

Bizonyítékunk van arra, hogy az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges aszályok és a tüzek befolyásolhatják az erdő működését, és megváltoztathatják, hogy mely fafajok képesek integrálni az erdőrendszert

– közölte a tanulmány társszerzője, Dr. Adriane Esquivel-Muelbert.

A kutatók szerint a globális változások felgyorsulásával egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a további erdőpusztulás – ahelyett, hogy az képes lenne önmagát megjavítani – önerősítéssé válik és még nagyobb intenzitással károsodik az esőerdő az előttünk álló időszakban.