Az agyunk nem alkalmas arra, hogy éjfél után is működjön – állítja egy kutatás

A kutatók szerint az ember cirkadián ritmusa, vagyis a 24 órás biológiai ciklus, nemcsak az alvás-ébrenlét váltakozását szabályozza, hanem az érzelmeinket és viselkedésünket is. Nappal az agyunk éber, a döntéshozatal és a koncentráció a csúcson van, míg éjszaka ezek a funkciók természetes módon lelassulnak. Evolúciós szempontból ez logikus: az ember nappali lény, aki világosban vadászott, gyűjtögetett, éjszaka pedig pihent, mert akkor nagyobb veszélynek volt kitéve – írja a Science Alert.

Az elmélet szerint ez az ősi mechanizmus máig velünk maradt – csak épp már nem a ragadozóktól, hanem a saját gondolatainktól kellene védenie minket. Az éjszaka előrehaladtával az agy fokozottan érzékennyé válik a negatív ingerekre, miközben a jutalmazási rendszer is torzul.

 – mondta Elizabeth Klerman, a Harvard Egyetem neurológusa, aki a tanulmány egyik szerzője. Szerinte ennek súlyos következményei lehetnek nemcsak az egyénre, hanem a környezetére nézve is.

A kutatók példaként említettek egy heroinfüggőt, aki napközben képes ellenállni a kísértésnek, de éjjel, fáradtan és egyedül már nem. Ugyanez történhet egy álmatlansággal küzdő diákkal, aki az éjszaka közepén elhatalmasodó magány és reménytelenség hatására akár tragikus döntést is hozhat. A statisztikák szerint az öngyilkossági kísérletek háromszor gyakoribbak éjfél és hajnali hat óra között, mint a nap bármely más időszakában.

Az éjszakai órákban az illegális szerek használata és a túladagolások aránya is jelentősen megnő. Egy brazil kutatás szerint például majdnem ötször nagyobb az opioid-túladagolás kockázata éjszaka, mint nappal. A szakértők szerint ebben nemcsak az alváshiány vagy a sötétség miatti „láthatatlanságérzet” játszik szerepet, hanem az agy valódi, biokémiai áthangolódása is.