Szinte lehetetlen megtalálni, 1 gramm sincs belőle az egész Földön
Az asztácium annyira ritka, hogy a becslések szerint egy adott pillanatban kevesebb mint egy gramm található belőle a földkéregben. Ráadásul olyan gyorsan bomlik, hogy a természetben jelen lévő atomjainak jelentős része rövid időn belül el is tűnik. Nem véletlen, hogy a tulajdonságainak egy részét ma is csak közvetett módon ismerjük.
A földkéreg nagy részét néhány gyakori elem alkotja. Az oxigén önmagában mintegy 46,5 százalékot tesz ki, főleg különféle oxidok formájában, a tíz leggyakoribb elem pedig együtt a földkéreg körülbelül 99,3 százalékát adja. A lista másik végén már egészen más léptékekkel találkozunk. Az arany például mindössze 0,004 részben van jelen egymillió résznyi földkéregben, ám még így sem számít az igazán ritka elemek közé.
A legritkább természetes elemek többsége radioaktív. Mivel nincs stabil izotópjuk, idővel más elemekké bomlanak, ezért a Föld nagyjából 4,6 milliárd éves története alatt az eredeti készleteik gyakorlatilag eltűntek. Ami ma megtalálható belőlük, az jellemzően nehezebb radioaktív elemek bomlásakor folyamatosan újratermelődik.
A periódusos rendszer 85-ös rendszámú eleme a görög astatos, vagyis instabil szóról kapta a nevét. Az elnevezés találó: az asztáciumnak több tucat izotópja ismert, és a legtöbbjük felezési ideje egy másodperc vagy annál is rövidebb. Még a hosszabb életű változatai is csupán órákig maradnak fenn. Ez azt jelenti, hogy a cikk olvasása közben jelen lévő asztáciumatomok jelentős része tegnap még nem létezett, holnapra pedig már el is bomlik.
A természetben minden asztácium radioaktív bomlás eredményeként keletkezik, elsősorban uránból és tóriumból, kisebb részben más nehéz elemekből. A becslések szerint egy adott időpontban kevesebb mint egy gramm található belőle az egész bolygón.
Olyan kevés van belőle, hogy nagyobb, szabad szemmel is érzékelhető mennyiséget még nem sikerült megfigyelni. A periódusos rendszerben elfoglalt helye alapján a halogének közé tartozik, ugyanabba a csoportba, mint a klór, a bróm vagy a jód. Mivel ezek az elemek lefelé haladva egyre sötétebbé válnak, az asztáciumot sötét, fémes megjelenésű szilárd anyagként képzelik el. Ezt azonban közvetlenül sosem sikerült igazolni. A kutatók szerint nagyobb mennyiségben saját radioaktív bomlása olyan sok hőt termelne, hogy rendkívül nehéz lenne tartós mintát létrehozni belőle.
A kutatók mesterségesen is képesek előállítani asztáciumot. Bizmut-209-et alfa-részecskékkel bombázva több izotópja is létrehozható, bár egyszerre így is csak rendkívül kis mennyiség készül. Az asztácium-211-et daganatos betegségek kezelésével kapcsolatos kutatásokban vizsgálják, így még ennek a szinte megfoghatatlan elemnek is lehet orvosi jelentősége.
Olvasd el ezt is!