Valóban megelőzi a szívrohamot az aszpirin? Attól függ, mikor kezded szedni
A napi egy aszpirin sokáig a szív védelmének egyik legegyszerűbb módszerének tűnt. A ma érvényes orvosi ajánlások már jóval óvatosabban kezelik ezt a kérdést. A gyógyszer valóban csökkentheti bizonyos szívrohamok és iszkémiás sztrókok esélyét, ám csak akkor érdemes rendszeresen szedni, ha a várható előny meghaladja a súlyos vérzés kockázatát.
Az aszpirin gátolja a vérlemezkék összetapadását, ezért kisebb eséllyel alakul ki olyan vérrög, amely elzárhatja a szívet vagy az agyat ellátó erek egyikét. A koszorúér elzáródása szívrohamhoz, az agyi ereké pedig iszkémiás sztrókhoz vezethet. Ez a vérlemezke-gátló hatás adja az aszpirin erejét, és ebből ered a legfontosabb veszélye is. A gyógyszer mellett a szervezet nehezebben állítja el a vérzést, ezért gyakoribbá válhatnak a gyomor- és bélrendszeri vérzések. Ritkább esetben agyvérzés is kialakulhat.
Az aszpirin szerepe elsősorban attól függ, hogy valaki átesett-e már szívrohamon vagy iszkémiás sztrókon. Egy korábbi szív- és érrendszeri esemény után nagyobb az újabb érelzáródás esélye, ezért az orvos sok esetben aszpirint vagy más vérlemezke-gátló gyógyszert ír fel. Ilyenkor a kezelés jelentősen csökkentheti egy újabb szívroham vagy iszkémiás sztrók kockázatát.
Azoknál, akiknek még nem volt ilyen betegségük, jóval árnyaltabb a helyzet. Az aszpirin az első szívroham megelőzésében is segíthet, ám alacsony kockázat mellett a várható védelem csekély. Ebben az esetben a vérzés veszélye könnyen nagyobb lehet annál az előnynél, amelyet a gyógyszer kínál, írja a Stanford Medicine.
Emiatt már nem számít általános tanácsnak, hogy az egészséges középkorú és idősebb emberek naponta aszpirint szedjenek. A 40 és 59 év közötti, magasabb szív- és érrendszeri kockázattal élőknél egyéni mérlegelés után szóba jöhet az alacsony dózisú kezelés. Hatvanéves kor felett az első szívroham vagy iszkémiás sztrók megelőzésére általában már nem javasolják az aszpirin elkezdését.
A döntés előtt az orvos több tényezőt is áttekint. Számít a vérnyomás, a koleszterinszint, a dohányzás, a cukorbetegség, az életkor és a családban előforduló szívbetegség. A korábbi gyomorfekély, emésztőrendszeri vérzés vagy véralvadási zavar arra utalhat, hogy az aszpirin nagyobb veszélyt jelentene.
A rendszeresen szedett gyógyszerek szintén befolyásolják a kockázatot. A véralvadásgátlók, valamint egyes gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók, köztük az ibuprofén és a naproxén, tovább növelhetik a vérzés esélyét. A gyomornedvnek ellenálló bevonattal készült aszpirin sem nyújt teljes védelmet, mivel a gyógyszer az egész szervezet véralvadására hat.
A megelőző kezelés és a már kialakult szívroham két eltérő helyzet. Mellkasi nyomás, légszomj, hideg verejtékezés, hányinger vagy a karba, a nyakba, illetve az állkapocsba sugárzó fájdalom esetén azonnal sürgősségi segítséget kell hívni. A mentésirányító egyes esetekben javasolhatja az aszpirin elrágását, ám a tabletta nem helyettesítheti a mielőbbi orvosi ellátást. Fontos kiemelni, hogy sztrók gyanújakor saját döntésből nem szabad aszpirint bevenni. Az arc féloldali elernyedését, a kar gyengeségét és a beszédzavart agyi érelzáródás vagy agyvérzés is okozhatja. A gyógyszer az utóbbi esetben tovább súlyosíthatja a vérzést.
Olvasd el ezt is!