Ez az apró szervünk árulhatja el, milyen hosszú élet vár ránk
A mellkas felső részén elhelyezkedő csecsemőmirigyet sokáig főként a gyermekkori immunrendszer fejlődésével hozták összefüggésbe. Mivel az életkor előrehaladtával fokozatosan összezsugorodik, a kutatók évtizedeken át úgy gondolták, hogy felnőttkorban alig van jelentősége. Egy új, nagyszabású vizsgálat azonban arra utal, hogy a szerv állapota összefügghet az élettartammal, a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával is.
A csecsemőmirigy, más néven tímusz a T-sejtek fejlődésében játszik fontos szerepet. Ezek az immunsejtek segítenek felismerni és elpusztítani a fertőzött vagy rendellenesen működő sejteket. A szerv gyermekkorban a legaktívabb, később azonban zsugorodni kezd, szöveteinek egy részét pedig zsír váltja fel. Emiatt korábban gyakran az immunrendszer felnőttkorra szinte feleslegessé váló maradványaként tekintettek rá.
Egy, a Nature folyóiratban megjelent kutatás azonban rácáfolhat erre: két hosszú távú vizsgálat több mint 27 ezer résztvevőjének egészségügyi adatait és mellkasi CT-felvételeit elemezték.
A kutatók mélytanuláson alapuló rendszert használtak arra, hogy a felvételek alapján megvizsgálják a csecsemőmirigy méretét, alakját és szöveti összetételét. A mesterséges intelligencia ezekből egy úgynevezett tímusz-egészségi pontszámot állított elő, majd a résztvevőket alacsony, átlagos és magas értéket mutató csoportokra osztották.
A későbbi egészségügyi adatok jelentős különbségeket mutattak. Az életkort, a nemet, a dohányzást és a társbetegségeket is figyelembe véve a jó állapotú csecsemőmiriggyel rendelkező résztvevők halálozási kockázata mintegy 50 százalékkal alacsonyabb volt a következő tizenkét évben, mint azoké, akiknél rosszabb tímuszállapotot állapítottak meg.
A magas pontszámot elérők körében körülbelül 36 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki tüdőrák, a betegség miatti halálozás kockázata pedig hozzávetőleg a felére csökkent. A szív- és érrendszeri problémákhoz köthető halálozásnál szintén erős kapcsolatot találtak: a kockázat az egyik vizsgálati csoportban 63, a másikban akár 92 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult.
Az eredmények ugyanakkor nem bizonyítják, hogy önmagában az egészségesebb csecsemőmirigy eredményezné a hosszabb életet. Elképzelhető, hogy a szerv állapota inkább az immunrendszer általános működését, valamint a szervezet egészségi állapotát tükrözi.
A kutatócsoport egy kapcsolódó vizsgálatban azt is megállapította, hogy a jobb tímuszállapot több daganattípus esetében kedvezőbb immunterápiás válasszal járt együtt. Az összefüggést többek között tüdőráknál, melanománál és emlőráknál is megfigyelték. Ez arra utalhat, hogy a csecsemőmirigy vizsgálata a jövőben abban is segíthet, hogy előre jelezzék, kik reagálhatnak jobban bizonyos kezelésekre.
A mostani eredmények összhangban állnak egy 2023-as kutatással is. Abban azoknak az embereknek az egészségi állapotát követték, akiknek műtéti úton távolították el a csecsemőmirigyét. Náluk az operációt követő öt évben magasabb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata, ami szintén arra utalt, hogy a szerv felnőttkorban sem válik teljesen feleslegessé.
A kutatók szerint a dohányzás, az elhízás és a tartós gyulladás rosszabb tímuszállapottal járt együtt. Ez kétirányú kapcsolatra utalhat: az egészségesebb csecsemőmirigy támogathatja az immunrendszert, miközben a káros életmódbeli tényezők és a betegségek magát a szervet is gyengíthetik.
A csecsemőmirigy állapotát ráadásul a már rutinszerűen alkalmazott mellkasi CT-felvételeken is meg lehet vizsgálni. Ha a későbbi kutatások megerősítik az eredményeket, a tímusz állapota az immunrendszer egészségének egyik mérhető jelzőjévé válhat. A szerv zsugorodását így a jövőben talán nem az öregedés elkerülhetetlen és jelentéktelen következményeként, hanem befolyásolható egészségügyi folyamatként kezelhetjük.
Olvasd el ezt is!