A tömegtől szorongó emberek szociális szorongás zavarral küzdenek.
A tömegtől, társaságtól, emberektől szorongó egyének szociális szorongásban szenvednek. A szociális szorongás (SAD) korábban a szociális fóbia nevet viselte. Ez az egyik leggyakoribb szorongásos zavar, az emberek 13 százalékát érinti. A szorongás komoly kihívást jelent az egészségügyi ellátás számára.
Sajnos gyakran nem ismerik fel, mivel ráépülnek különböző betegségek, ezért nem is diagnosztizálják. Ilyen másodlagos betegségek lehetnek a depresszió, generalizált szorongásos zavar, agorafóbia és pánikzavar, PTSD, valamint az alkohol- és a drogfüggőség is. A nőket ez a szorongásos megbetegedés gyakrabban érinti.
A diagnosztikai kézikönyv alapján a szociális szorongás során az egyén félelmet vagy szorongást él meg egy vagy több olyan társas helyzettel kapcsolatban, mely során a személy mások figyelmének van kitéve. A szociálisan szorongó tehát kerüli az interakciókat, például a társalgást, közös evést, ivást, a mások előtt való szereplést.
Aki szociálisan szorong, az fél attól, hogy meg fog szégyenülni és el fogják ítélni, tart például attól is, hogy zavarba jön. A társas helyzetek emiatt mindig szorongást váltanak ki esetében. Emiatt kerüli őket vagy csak nagy szorongás árán tud társaságba menni.
A beteg emberek esetében ez a szorongás aránytalan mértékű és több mint hat hónapja fennáll, jelentős szenvedést okozva. A szociális szorongásnak két típusa ismert. A generalizált, mely a legtöbb társas helyzetre vonatkozik, ez általában 10 éves kor körül kezdődik, valamint a specifikus, mely egy-két jól körül határolt helyzetre vonatkozik. Ez viszont a 20 évesek körében gyakoribb.
A zavart pszichoterápiával, azon belül pedig kognitív viselkedésterápiával kezelik a leghatékonyabban. A gyógyítás során informálják az érintettet, elemzik a problémahelyzetet, megkeresik az egyén szorongáscsökkentő magatartásait, valamint módosítják a negatív önképet és negatív hiedelmeket.
(Forrás: Semmelweis)
