kiégett ember

Mikor érdemes munkahelyet váltani? Tényleg a tíz év a határ?

Sokan gondolkodnak a karrierváltáson. Ráadásul egyes szakértők szerint 10 évente érdemes is munkahelyet cserélni. Az érvelés szerint az „alapvető emberi pszichológia", amely a változás iránti igényt vezérli, valamint az igények és célok újraértékelésének előnyei, amelyek egy évtized alatt természetesen változnak. De tényleg kötelezően váltani kell?

A fentii érveket a Bloomberg által megkérdezett szakértők javasolták nemrég, ami miatt a Lifehacker újságírója is felkeresett három karrier-tanácsadót, mit gondolnak a javasolt váltásról. Mutatjuk Sharlyn Lauby, Jenny Foss és Dan Schawbel tippjeit, hogy meddig érdemes egy adott munkahelyen maradni.

Semmi nem kötelező 

Annak ellenére, amit egyes cikkek állítanak, sok karrier-tanácsadó, mint például Foss, veszélyesnek tartja az ilyen szabályokat.

Akár 10 évig is lehetsz egy olyan szerepben, amely folyamatosan fejlődik, bővül, új kihívásokat jelent stb., miért hagynád el, ha egy helyen megkapod az összes kihívást és kiteljesedést (és fizetést), amire vágysz?

– mondja.

Hasonlóképpen Schawbel és Lauby is egyetért abban, hogy minden olyan szabály, amely azt diktálja, hogy bizonyos idő elteltével munkahelyet kell váltani, valószínűleg túlzó általánosítás.

Ha tetszik a cég, az emberek, a munka és a fizetés, az tökéletes, mivel ezek a legfőbb követelmények, ha munkahelyről van szó

– állítja Lauby.

Azért hozzátette:

ha évekig ugyanannál a cégnél maradunk, az azt jelentheti, hogy nem feltétlen keresünk annyi pénzt, mintha időnként céget váltanánk. Az egy évtized jelentős idő, de nem egy univerzális időtartam, hogy kőbevésett szabály legyen a munkahelyváltás. Az biztos, hogy elég hosszú ahhoz, hogy érdemes legyen elgondolkodni a munkahelyi elégedettségen.

De honnan tudhatjuk , hogy mikor érdemes a munkahelyet váltanunk?

De honnan tudhatjuk, hogy mikor érdemes munkahelyet váltanunk? ​

Lauby szerint a legtöbb ember ugyanazokat a dolgokat keresi.

Olyan szervezetnél akarnak dolgozni, amelyre büszkék lehetnek. Kihívást jelentő és élvezetes munkát akarnak végezni. Olyan emberekkel akarnak együtt dolgozni, akik támogatják őket, és tisztességes fizetést szeretnének kapni azért, amit csinálnak

– mondja.

Ha a munkánk nem felel meg ezek közül egy vagy több szempontnak, akkor itt az ideje, hogy elkezdjük böngészni az álláshirdetéseket.

Schawbel megjegyzi: különösen erős jele a váltásnak, ha úgy érezzük, hogy a munkánk nap mint nap ugyanaz a felrakott lemez. Ha szakmai előmenetelre vágyunk, akkor képesnek kell lennünk megmutatni, hogy tudjuk, hogyan kell új kihívásokat vállalni a munkahelyunón.

Az unalom azt jelenti, hogy nem kapunk elég kihívást.

Foss hasonlóan fogalmaz:

Ha álmunkban is el tudjuk végezni a munkánkat, akkor nem fejlődünk.

Foss további jeleket is felsorol, amelyek arra utalnak, hogy itt az ideje váltani: kiábrándultság a vállalat értékeiből vagy a vezetői csapatból, a minden vasárnap este jelentkező szorongás vagy rettegés érzése, vagy a félelem attól, hogy egy nap megbánjuk, hogy nem váltottunk.

Hogyan lépjünk ki jelenlegi szerepkörünkből?

Az csak egy dolog, hogy azon gondolkodunk, hogy otthagyjuk a munkánkat. A legfőbb kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan léphetjük ezt meg

Foss azt tanácsolja, hogy először is kérdezzük meg magunktól, miért ragaszkodunk a jelenlegi állásunkhoz– hiszen az is lehet, hogy minden okunk megvan rá, hogy maradjunk.A stabil jövedelem, a munka, a magánélet egyensúlya és egyéb előnyök mind reális okok lehetnek arra, hogy kitartsunk egy munkahely mellett, még akkor is, ha az nem tesz minket boldoggá.

Másrészt, ha a legfőbb visszatartó erő a félelem attól, hogy kilépünk a komfortzónánkból, akkor elsőként érdemes beszélni olyan emberekkel, akik olyan munkakörben vagy iparágban dolgoznak, amely valóban érdekel minket, csak nem merünk belevágni.

Lauby szerint az impulzív döntéshozatal itt nem feltétlen jó döntés. Gyakran lát olyan embereket, akik annyira izgatottak, hogy elhagyják a jelenlegi szerepüket, hogy „anélkül ugranak egy új szerepkörbe vagy céghez, hogy teljesen átgondolták volna".

Sosem „túl késő" 

Foss, Lauby és Schawbel mind elutasítja azt a gondolatot, hogy valaha is „túl késő" lenne munkahelyet váltani. Foss szerint inspirációként olyan emberek történeteit kell keresni, akik életük későbbi szakaszában jókora élet- és karrierváltást hajtottak végre.

Olvass róluk, tanulj és inspirálódj tőlük. Aztán lépjünk.

– állítja.

A mai álláskeresési stratégiák sokkal inkább a technológiára összpontosítanak. Lauby szerint a közösségi média, az online jelentkezés és a videóhívás ma már elengedhetetlen egy váltáshoz. Ahhoz, hogy erős állásjelöltnek számítsunk, nagyban hozzájárul, hogy a technológiai képességeink megfelelőek legyenek.

Ahogy kezdtük: nincs olyan szabály, amely szerint egy bizonyos idő után munkahelyet kell váltani ahhoz, hogy boldogak legyünk. A szakértők szerint, hogy ha mégis úgy döntünk, hogy több mint egy évtizedig kitartunk egy cégnél, akkor keressünk új kihívásokat vagy kibővített szerepköröket, illetve törekedjünk a tanulásra és a fejlődésre.

Ettől függetlenül érdemes naprakésznek lenni, hogy mi történik a munkaerőpiacon: az új trendekkel és technológiákkal kapcsolatos naprakészség létfontosságú minden munkavállaló számára.


A figyelmetekbe ajánljuk