Andy Warhol és Edie Sedgwick: egy legendás barátság tragédiája

Ma már lehet, hogy egyeseknek nem mond túl sokat Edie Sedgwick neve. Ő volt maga „a hatvanas évek". Rövidre vágott haj, őzike szemek (amiket erőteljes tussal keretezett), épphogy feneket takaró miniszoknyák, óriási fülbevalók és rock n roll. Emellett pedig ő volt a pop-art irányzat központi figurájának, Andy Warholnak az első számú múzsája és jó barátja.

Persze, mint mindennek és mindenkinek, Edie-nek is megvoltak a saját problémái. Családon belüli erőszak, drogok és sikertelen magánélet. Hiába hevert lábai előtt a világ, nem volt képes egyensúlyt tartani a növekvő hírnév és az őt körülvevő démonok között. Végül pedig az utóbbi győzedelmeskedett, ám ekkor Warhol már nem volt mellette.

Kezdetek

Edie gazdag, arisztokrata családból származott, ám konzervatív szülei nem igazán akarták elfogadni a tényt, hogy lányuk művész szeretne lenni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy „többet" vártak el tőle. Az apjával való kapcsolata különösen viharos volt, még kislányként a férfi többször is megpróbálta őt molesztálni. Két bátyja fiatalon halt meg, ami annyira megviselte, hogy idegszanatóriumba került, emellett pedig anorexiával is küzdött. Pár év után a nehézségeket és a szörnyű emlékeket maga után hagyva elhagyta a klinikát és New Yorkba költözött, ahol azonnal belevetette magát a manhattani elit partik világába.

​A gyár

A fiatal, ambiciózus művészlány 1965. márciusában találkozott először Andy Warhollal egy new yorki buliban, Lester Persky lakásán. Warhol szinte azonnal beleszeretett Edie különleges szépségébe és erőteljes kisugárzásába.

Később ezt nyilatkozta múzsájáról:

„A hatvanas években egy ember mindenki másnál nagyobb hatást gyakorolt rám. Az érzés, amit kiváltott belőlem, nevezhető egyfajta szerelemnek is"

Warhol felajánlotta neki, hogy látogassa meg a „gyárában" (The Factory), ami a művészeti stúdiója volt Manhattan szívében. ( A gyár berendezése rendkívül provokatív volt. A falakat ezüstre festették vagy ezüst fóliával borították be és szinte mindenhol tükrök voltak. Nem titok - ez nem volt más, mint az őszinte nárcizmus megnyilvánulása.)

A lány azonnal igent mondott, hiszen rendkívül nagyra tartotta munkásságát, kedvelte, hogy egészen más nézetei vannak a képzőművészetről, mint a legtöbb embernek.

Amikor elment a gyárba épp a Vinyl című filmet forgatták. Azt tudni kell a művész filmrendezési szokásairól, hogy nem éppen a megszokott sémákat követte. Warhol szeretett volna igazán „rossz" filmeket készíteni. Úgy vélte, hogy tökéletlenségben rejlik a tökéletesség. Rosszul fókuszáló kamera, lemaradt jelenetek és szinte minden filmjét az unalom témakörére építette.

„Én szeretem az unalmas dolgokat. Az is szórakoztat, ha csak ülök, és kifelé bámulok az ablakon. Csak idő kérdése. Mindig lehet látni embereket, akik folyton az ablakból bámészkodnak. És ha nem az ablakból mozizom, akkor egy üzletben ülök, és onnan figyelem az utcát. A film számomra nem más, mint az időtöltés egyik módja."

– nyilatkozta egy újságírónak.

Épp emiatt a merész felfogás miatt úgy gondolta, hogy a csak férfi színészeket felsorakoztató Vinyl-ben játsszon Edie is, de természetesen mint férfi. A stábtagok nem értették a művész koncepcióját, a lányt túlságosan szépnek tartották ahhoz, hogy férfit alakítson, de Warhol nem tágított. Később megint szerepet ajánlott neki és egyre többen érdeklődni kezdtek a fiatal színésznő után. Ekkor Andy elhatározta, hogy igazi sztárt csinál belőle, ő lesz az ő saját „Marylinje".

A barátság

Igazán különleges, már-már megmagyarázhatatlan kapcsolat volt az övék.

A pop art aranypárja voltak, annak ellenére, hogy az ezüst volt a jellegzetes színük. A 60-as évekbeli Rómeó és Júlia - egy kis csavarral. Andy Warhol és Edie Sedgwick. Egymás szöges ellentétei. Azok, akik radikálisan, homlokegyenest, már majdnem erőszakosan különbözőek. De miképp lehetséges, hogy a köztük lévő kémia mégis létrejöhetett? Edie volt a szépség a szörnyeteg mellet, a hercegnő a béka mellett, és a magamutogató a kukkoló mellett. Tökéletesen kiegészítették, s megértették egymást. Kapcsolatukat szerelmi viszonnyal tehették volna még végzetesebbé, de Warhol a saját neméhez vonzódott. Edie egyébként úgy gondolta, hogy Andy homoszexualitása mellékes, csupán alapköve a nárcisztikus hajlamának.

Siker és a végzet

A Poor Little Rich Girl című film hozta meg számukra az átütő sikert, Edie Sedgwick pedig igazi stílusikonná vált.

Hatalmas fülbevalókat hordott, barna hosszú haját fiúsan rövidre vágatta és szőkére festette. Imádta a jazz balettet, állandóan fekete harisnyában járt, amit lusta volt levenni, így elhatározta, hogy divatba hozza. Ez pedig sikerült. Fiatal lányok ezrei próbálták leutánozni sikkes stílusát, a fotósok pedig imádtak együtt dolgozni vele. Sokan a divatszakma első szupermodelljeként tartják számon.

A folyton rágógumizó Warhol pedig büszke lehetett rá, hiszen teljesítette Edie vágyát: igazi sztárt varázsolt belőle.

Edie ez idő tájt ismerkedett meg Bob Dylannel a Chelsea Hotelben, akit élete szerelmének tartott. Ám a szenvedélyes viszonyuk tiszavirág életűnek bizonyult, ugyanis a népszerű énekes elhagyta őt és feleségül vette Sara Lowndsot.

A bohém életmód, a drogok és a szerelmi csalódás szépen lassan felemésztette őt. Sokáig Warholt hibáztatták a függőségéért, és úgy gondolták, hogy csak kihasználta Edie-t. Warhol persze ezt nem nézte jó szemmel, bár a barátságuk már akkor is megingott, amikor Edie szerelmes lett Dylanbe, de a szakítás ellenére sem lett jobb a kapcsolatuk. ( Ugyanis később kiderült, Edie saját maga döntött úgy, hogy elhagyná a Gyárat, mivel Bob Dylan és a menedzsere mesébe illő ajánlatokkal próbálta elcsábítani Andy-től).

A művész csak magának akarta Sedgwicket, nem akart senkivel sem osztozkodni, annak ellenére, hogy sosem volt köztük romantikus kapcsolat. Elárulva érezte magát, így nem foglalkoztatta többé filmjeiben. A színésznő egyébként 17 Warhol-filmben játszott.

Edie ekkor teljesen lecsúszott és komoly pénzügyi problémái lettek, majd végleg eltűnt a nyilvánosság elől.

Később Sedgwick újra pszichiátriára került, majd a felírt nyugtatók mellé alkoholt fogyasztott, amely a halálát okozta. 1971. november 18-án, mindössze 28 évesen hunyt el.

Warhol 16 évvel később halt meg. Az epehólyagját műtötték és a kórházban lábadozott, amikor a személyzet elfelejtette megfelelően szemmel tartani az állapotát és túl sok vizet kapott intravénás infúzió formájában. Vízmérgezést kapott, amitől 1987. február 22-én szívroham következtében, álmában hunyt el.