A 77 éves Stephen King korunk egyik legismertebb szerzője, könyveit több mint 400 millió példányban adták el. Sikerén rengeteget dobott a Kedvencek temetője és az Az is, sokáig mégis azt hitte, hogy ezeket nem fogja majd szeretni a közönség.
Amikor Stephen King megírta a Kedvencek temetőjét, teljesen meg volt róla győződve, hogy senki sem akarja majd elolvasni, írja a Slash Film – ennek legfőbb oka, hogy a regény témája még Kinghez képest is meglehetősen sötét és hátborzongató.
Az NPR-rel folytatott beszélgetésben a szerző bevallotta: az 1983-as Kedvencek temetője mellett az 1986-os Azról is azt gondolta, hogy bukás lesz. Ez a kijelentés egészen különös annak tudatában, hogy azóta A ragyogás mellett King két legnépszerűbb regényéről beszélhetünk.
Ez is érdekelhet! Stephen King egy ideig írói álnevet használt – ez állt a háttérben
A műveket többször is adaptálták: a Kedvencek temetőjéből legutóbb 2019-ben készült mozifilm Jason Clarke főszereplésével, az Azból pedig kétrészes feldolgozást láthattunk 2017-ben és 2019-ben Bill Skrasgårddal, James McAvoy-jal és Jessica Chastainnel.
Fotó: Shutterstock
King így nyilatkozott kezdeti kétségeiről:
Nos, volt egy Kedvencek temetője című regényem, amit megírtam, és betettem a fiókba, mert azt gondoltam, hogy ezt senki sem fogja elolvasni. Egyszerűen túl szörnyű volt. Tudtam, hogy egy apáról fog szólni, aki elvesztette a kisfiát, és ki kellett ásnia, majd egy másik temetőben újra eltemetni. Meg akartam írni, hogy lássam, mi fog történni, de nem gondoltam, hogy publikálni fogom. Aztán szerződési gondjaim támadtak, és a régi cégemmel kellett egy könyvet kiadnom. Így hát megtettem, és nagy örömömre és egyben rémületemre rá kellett jönnöm, hogy az amerikai közönséget nem igazán lehet elriasztani. Nem lehet túl messzire menni.
Ha tovább olvasnál: A Max új Az-előzménysorozatába az egyik legfontosabb színész is visszatér
King kiemelte: ugyanígy vélekedett az Azról a gyerekekre vadászó gyilkos bohóc miatt. Bár a regények valóban hihetetlenül sötét helyekre kalauzolják az olvasót, a két történet végén mégis kapunk egyfajta feloldozást és katarzisélményt – valószínűleg ennek tudható be a művek sikere.
