ukrán orosz konfliktus háború

Miért szállja meg Oroszország Ukrajnát? Milyen történelmi háttere van a konfliktusnak? De talán, ami a legfontosabb: mire számíthatunk a közeljövőben?


Nyugat kontra Oroszország

Vlagyimir Putyin commons.wikimedia.org

Az orosz hadsereg által indított ukrán invázió oka bonyolult, még a szakértők is különböző állásponton vannak, hogy végül miért alakult ki ez a helyzet. Talán a legvalószínűbb és legkézenfekvőbb ok, hogy az orosz elnöknek kicsit sincs ínyére, hogy Ukrajna és a Nyugat között kibontakozó kapcsolat akadályozza az orosz befolyást egész kontinensünket nézve. A jelenlegi feszültségek kezdete azonban közvetlenül a második világháború utánra vezethető vissza: 1949-ben az Európát érintő orosz terjeszkedés fenyegetése ellen 12 ország összefogott, hogy katonai szövetséget hozzon létre, ekkor alakult meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO).

Az eredeti tagok között volt többek között az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Franciaország. A NATO célja a világbéke fenntartása, és tagjai vállalták, hogy fegyveres támadás esetén segítenek egymásnak.

Amikor pedig a Szovjetunió összeomlott, számos kelet-európai ország csatlakozott a későbbiekben, mint Lengyelország, Magyarország és Szlovákia.

Ukrajna pedig a Szovjetunió része volt, és Oroszországgal határos. S bár soha nem lett a NATO tagja, a szövetség partnerországa, tehát egyetértés van abban, hogy Ukrajna a jövőben csatlakozhatna. Ez viszont Putyin olvasatában azt jelentené, hogy Ukrajna a Nyugat bábállamává válna, és ez akadályozhatná európai terjeszkedési terveit.

Szankciók

A nyugati államok szerint törvénytelen az a putyini döntés, mely szerint a szakadár területen élő orosz etnikumú lázadók által ellenőrzött régiókat Oroszország független államként ismeri el, ennek okán pedig Ukrajnát megszállja. Jelenleg a fő válaszlépés az, hogy Oroszországot kereskedelmi és pénzügyi szankciókkal büntetik. Íme, a lista:

  • teljes mértékben befagyasztják Oroszország második legnagyobb bankja, a VBT vagyoneszközeit, ez 154 milliárd fontot jelent;
  • minden orosz bankot kizárnak a nagy-britanniai pénzügyi rendszerből;
  • megtiltják az orosz államnak és minden orosz magáncégnek, hogy Nagy-Britanniában fektessék be pénzüket;
  • limitálják az orosz állampolgároknak, hogy mennyi pénzt tarthatnak brit bankokban;
  • egyéni szankciókkal sújtanak több mint 100 magánszemélyt, szervezetet és leányvállalatot, köztük a Rosteccel, Oroszország legnagyobb védelmi vállalatát, amely több mint kétmillió embert foglalkoztat, és évi 10 milliárd font értékű fegyvert exportál;
  • a szankciókkal sújtott oligarchák között ott van Putyin egykori veje, Kirill Samalov, Oroszország legfiatalabb milliárdosa, Denisz Bortnyikov, a VTB Bank igazgatótanácsának elnöke, Jurij Szljuszár, a United Aircraft Corporation igazgatója;
  • kitiltják az Aeroflot orosz légitársaságot Nagy-Britanniából;
  • több termék Oroszországba irányuló exportját is betiltják (ez vélhetőleg az amerikai mintát követve a félvezetőkre és egyéb techtermékekre vonatkozik, és egészen biztosan az olyan termékekre, melyeket katonai céllal is fel lehet használni).
Azonban a különféle Oroszország-szakértők szerint nincs olyan mennyiségű és mértékű szankció, amely megállítaná Putyint.

Örökség, megítélés, erő

commons.wikimedia.org

Putyin sosem tagadta a Szovjetúnió felbomlásával kapcsolatos nézeteit. Az orosz elnök elhíresült 2005-ös beszédében a következőképp utalt a nemzet állapotáról:

A Szovjetunió megszűnése az évszázad legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt.

Putyin feltehetőleg azt szeretné, ha Oroszország visszaállítaná globális befolyását, amely egykor Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjedt. Szerinte ez az orosz nagyság idejéhez való visszatérésről szól, s egyfajta kultuszépítésről.

NATO

A NATO eddig azt mondta, hogy nem tervezi harcoló csapatok küldését Ukrajnába, helyette tanácsadókat, fegyvereket és humanitárius segítséget ajánl fel az országnak. Ugyanakkor 5000 katonát küldött Észtországba, Lettországba, Litvániába és Lengyelországba. De további 4000 katonát küldhetnek Romániába, Bulgáriába, Magyarországra és Szlovákiába.
Eközben az Egyesült Államok közel 3000 további katonát küldött Lengyelországba és Romániába, további 8500-at pedig harckészültségbe. Hasonlóképpen az Egyesült Királyság, amely 2000 rövid hatótávolságú páncéltörő rakétát és katonákat küldött Lengyelországba és Észtországba.

Növekedő számlák

Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre, – Szaúd-Arábia után – és mint jól tudjuk a világ legnagyobb földgáztermelője. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság az olaj 13%-át és a gáz 5%-át kapja Oroszországtól, a gáz nagykereskedelmi árát a nemzetközi piac határozza meg. Európa pedig nagymértékben függ Oroszországtól a gáz tekintetében. Ahogy nő a más forrásokból származó gáz iránti kereslet, úgy nőnek az árak is, ami tovább növeli az amúgy is égbe szökő megélhetési költségeket.

Az emelkedő energiaárak mellett a konfliktus más területekre is átterjedhet. Az európai kormányok és vállalkozások elleni kibertámadások növekedésére számítani kell.

A figyelmetekbe ajánljuk