Marie Antoinette 1755-ben született Bécsben, Mária Terézia tizenhat gyermeke közül a tizenötödikként. Gyermekkorában Mária Antónia néven ismerték, és bár nem részesült különösebben alapos oktatásban, a kortársak kedves, szeretetre méltó személyiségként jellemezték. A korabeli beszámolók alapján szépsége sem feltétlenül felelt meg a klasszikus ideálnak. Egyik nevelője 1769-ben úgy fogalmazott, hogy bár szabályosabb vonású lányt könnyű lenne találni, kellemesebb megjelenésűt aligha.
Amikor megkezdődtek a házassági tárgyalások a későbbi XVI. Lajossal, a francia udvar képviselői úgy vélték, hogy a fiatal főhercegnő megjelenésén még csiszolni kell. Mária Terézia ezért különféle szakembereket hívatott lánya felkészítésére. Marie Antoinette új selyemruhákat kapott, fűzővel igyekeztek javítani a testtartásán, és egy tapasztalt fodrász is foglalkozott vele. A legkellemetlenebb beavatkozás állítólag a fogait érintette. A szabálytalan fogsor korrigálására a korabeli fogszabályozás kezdetleges eszközeit alkalmazhatták, ami hosszadalmas és fájdalmas folyamat lehetett. A fiatal főhercegnő végül 1770-ben, mindössze tizennégy évesen érkezett Franciaországba, ahol hamarosan a versailles-i udvar egyik legmeghatározóbb alakjává vált.

Marie Antoinette nagy figyelmet fordított a külsejére, és különösen fontosnak tartotta arcbőre ápolását. A 18. századi arisztokrata nők körében divatos volt a világos, púderes bőr és az élénken pirosított arc. A királyné is követte ezeket a szokásokat, és időnként apró, szív alakú szépségtapasszal díszítette a szája környékét.
Bőrápolási rutinjában olyan összetevők is szerepelhettek, amelyek ma már meglehetősen szokatlannak számítanak. A neki tulajdonított receptek között találunk például dinnyéből, citromból, uborkából és galambból készült kozmetikai főzetet is. Egy másik, állítólag általa használt arcmaszk receptjében konyak, tejpor, citromlé és tojásfehérje szerepelt.
A hajviselete legalább ennyire különleges volt. A korszak divatjának megfelelően haját olajos készítményekkel formázták, majd púderrel vonták be, később pedig egyre magasabb, tollakkal és más díszekkel ékesített frizurákat viselt. Fényűző megjelenése Európa-szerte beszédtémává vált. Édesanyja többször figyelmeztette, hogy öltözködésében legyen visszafogottabb, ám Marie Antoinette csak később, érettebb korában kezdett az egyszerűbb, természetesebb stílus felé fordulni.
Marie Antoinette legismertebb portréit Élisabeth Vigée Le Brun festette, aki személyesen is jól ismerte a királynét. A művész visszaemlékezéseiben arról írt, hogy Marie Antoinette arcvonásai nem voltak teljesen szabályosak. Arca hosszúkás és keskeny volt, szemei viszonylag kicsik, orra finom vonalú, szája pedig meglehetősen apró.
A festőnőt leginkább a királyné rendkívül üde, ragyogó arcbőre nyűgözte le. Állítása szerint annak különleges árnyalatait szinte lehetetlen volt hűen visszaadni a vásznon. A királyi portrék azonban nem pusztán a külső megörökítésére szolgáltak. A festők feladata az is volt, hogy méltóságteljes, vonzó és az uralkodói szerephez illő képet alkossanak modelljükről. Emiatt az arcvonásokat olykor finoman módosították: a szemeket nagyobbnak, az ajkakat teltebbnek, az arc arányait pedig harmonikusabbnak ábrázolhatták. A Royalty Now alkotója szerint a királyné jellegzetes vonásai idővel még a francia portréfestészet divatjára is hatással lehettek.
Marie Antoinette-et 1793. október 16-án, 37 éves korában végezték ki a francia forradalom idején. A róla készült arcrekonstrukció egyik legérdekesebb forrása egy halotti maszk, amelyet a hagyomány szerint a később világhírűvé vált viaszszobrász, Madame Tussaud készített. Tussaud, eredeti nevén Marie Grosholtz, kapcsolatban állt a francia királyi udvarral, és a forradalom idején több ismert személy viaszportréját is elkészítette. A neki tulajdonított visszaemlékezések egy részének hitelessége ugyanakkor vitatott.
A Marie Antoinette-ről készült maszk eredetiségét sem sikerült minden kétséget kizáróan igazolni. Az állítólagos eredeti egy tűzvészben megsemmisült, így a kutatók és az érdeklődők csak korlátozott képi dokumentációra támaszkodhatnak. A videó készítője mindenesetre úgy véli, hogy a maszk több részlete összhangban áll a királyné életében készült szobrokkal. A maszk alapján Marie Antoinette szeme kisebb, orra hangsúlyosabb és hajlottabb, homloka pedig alacsonyabb lehetett annál, mint amit a legismertebb festményeken látunk. Arcán a Habsburg-családra jellemző vonások, köztük az enyhén előreugró alsó ajak is felismerhetők lehettek. Fontos azonban, hogy egy halotti maszk önmagában sem tekinthető az élő személy külsejének tökéletes lenyomatának, különösen akkor, ha az eredetisége is bizonytalan.

A Royalty Now alkotója a fennmaradt portrék, szobrok és a halotti maszkról készült felvételek összevetésével készítette el a királyné digitális arcrekonstrukcióját. Az eredmény a megszokott, idealizált festményekhez képest természetesebb, kevésbé szabályos vonású nőt ábrázol. A rekonstrukció elkészítésekor azt is figyelembe vette, hogy Marie Antoinette életének utolsó éveit rendkívüli megpróbáltatások kísérték. A királyi család bukása, a fogság és a kivégzés előtti időszak súlyos nyomot hagyhatott megjelenésén. A királyné hajának korai őszüléséről is fennmaradtak beszámolók, amelyeket gyakran az átélt tragédiákkal hoznak összefüggésbe.
Bár a digitális rekonstrukció nem bizonyítja, pontosan hogyan nézett ki Marie Antoinette, érdekes alternatívát kínál a róla kialakult képhez. Arra is emlékeztet, hogy a történelem híres alakjainak arcvonásait a korabeli művészet és az utókor elképzelései is formálták.
Olvasd el ezt is!
