A 19. század második felében, Viktória királynő uralkodása idején London a világ egyik leggazdagabb városa volt. Az iparosodás és a rohamos népességnövekedés azonban súlyos társadalmi problémákkal járt. A keleti városrészekben családok ezrei éltek nyomorúságos körülmények között, a betegségek és a munkanélküliség miatt pedig rengeteg gyermek maradt gondoskodás nélkül. Sokan már egészen fiatalon dolgozni kényszerültek, mások az utcán próbáltak életben maradni.
A londoni utcagyerekek nehéz helyzetével Thomas John Barnardo is szembesült, miután a város keleti részén kezdett dolgozni. Az eredetileg orvosnak készülő fiatal férfi 1867-ben ingyenes iskolát alapított a szegény gyerekeknek, majd 1870-ben megnyitotta első fiúotthonát a Stepney Causeway utcában.
Barnardo rendszeresen járta az utcákat, hogy fedél nélkül élő gyerekeket keressen. Egyik éjszaka 73 fiút talált, akik hordókban, ládákban és más alkalmi búvóhelyeken húzták meg magukat. Közülük mindössze ötöt tudott elhelyezni az otthonában. A gyerekek között volt a 11 éves John Somers is. A fiú hétéves kora óta nagyrészt magára volt utalva. Újságárusként, cipőpucolóként és alkalmi munkákból próbált pénzt keresni, de gyakran még egy éjszakai szállásra sem futotta neki.
Somers kétségbeesetten kérte Barnardót, hogy fogadja be, ám aznap már nem jutott neki hely. Néhány nappal később munkások egy hatalmas, üres cukros hordót mozdítottak meg a London Bridge közelében. Odabent két fiút találtak. Egyikük aludt, a másik azonban már nem lélegzett. A halott gyermek Somers volt.
A tragédia mélyen megrázta Barnardót. Az 1871-ben megjelent Found Dead! című írásában megörökítette Somers történetét, és elhatározta, hogy többé egyetlen nélkülöző gyermeket sem utasítanak el a férőhelyek hiánya miatt. Az új szemlélet nyomán 1874-ben megnyílt az első, éjjel-nappal működő menedékhelye, amely sürgős segítséget nyújtott az utcán élőknek. Az intézmények jelmondatává az vált, hogy egyetlen rászoruló gyermek sem maradhat ellátás nélkül. Barnardo kezdeményezése az évtizedek során országos hálózattá fejlődött. Amikor 1905-ben meghalt, szervezete már 96 gyermekotthont működtetett, amelyek több mint 8500 fiatalról gondoskodtak.
Olvasd el ezt is!