Hatévesen lett Skócia királynője
Mária apja, V. Jakab skót király 1542. december 14-én halt meg a Solway Moss-i csatát követően. Felesége, Lotaringiai Mária mindössze 6 nappal korábban a Linlithgow-palotában egy kislánynak adott életet, akit Máriának neveztek el.
Apja halála után Mária végül hatévesen lett Skócia királynője.
Gyerekkorától kezdve politikai játékszer volt
Ötévesen Máriát hozzá akarták adni VIII. Henrik egyetlen fiához, Eduárdhoz. Henrik szövetséget akart kötni Skóciával, hogy eltávolítsa az országot Franciaországtól, a skótok azonban visszautasították a frigyet.
Ehelyett Máriát hozzáadták 1958-ban Ferenc francia trónörököshöz, és Párizsba költöztették, hogy biztonságban legyen VIII. Henrik Skóciába betörő csapataitól.
Mária fehér ruhát viselt, ami szokatlan választás volt, mivel a fehér hagyományosan a gyász színe volt Franciaországban.
A választás sorsdöntőnek bizonyult. Ferenc egy évvel később király lett, majd 1560-ban meghalt, így Mária tizennyolc évesen már özvegyen volt.
Ferenc anyja, Medici Katalin, aki mindig is fenyegetésnek tekintette Máriát, gondoskodott arról, hogy a lány végül visszatérjen Skóciába.
Megrögzött katolikus volt
Skócia katolikus ország volt – VIII. Henrik vallási reformjai soha nem lépték át a határt, és a francia udvarban eltöltött idő tovább szilárdította katolikus hitét. Skóciába visszatérve Mária rövid időre a protestánsok oldalára állt, de 1565 júliusában feleségül ment egy katolikushoz, Lord Darnleyhez.
Lemondott a trónról
1565-ben feleségül ment fél-unokatestvéréhez, a már említett Lord Darnleyhez, majd a következő évben megszületett fiuk, Jakab.
Két évvel később férjét meggyilkolták, amivel Bothwell grófját gyanúsították. Őt végül a bíróság felmentette, majd feleségül vette Máriát. A katolikusok azonban egyáltalán nem voltak hajlandók elismerni a házasság érvényességét. Mindkét fél rettegett attól, hogy Mária hozzámenne ahhoz a férfihoz, akit utolsó férje meggyilkolásával vádolnak.
A főurak fellázadtak ellene, foglyul ejtették, majd egyéves fia javára lemondatták a skót trónról. Mária megpróbálkozott még egy sikertelen kísérlettel a trón visszaszerzésére, de végül Angliába menekült, hogy I. Erzsébettől védelmet kérjen.
Unokatestvére közel 20 évig tartotta fogva
Erzsébet nem fogadta tárt karokkal unokatestvérét, Máriát.
Mária VIII. Henrik dédunokahúgaként nagy igényt tartott az angol trónra, és már korábban kinyilvánította, hogy ő is angol királynő akar lenni. A gyermektelen Erzsébetnek nem volt örököse, amiért félt, hogy Mária lesz az utódja. Emellett Erzsébet attól is tartott, hogy az angol katolikusok összeesküdnek ellene, aminek következtében unokatestvérét segítik majd a trónra.
Végül Máriát Angliába érkezésekor őrizetbe vették, és házi őrizetben tartották különböző északi és középföldi birtokokon 18 évig.
Erzsébet állítólag féltékeny volt Máriára
Mária a legtöbb beszámoló szerint elbűvölő személyiség volt.
Több nyelven beszélt, magasan képzett volt, szerette az olyan sportokat, mint a lovaglás és a vadászat, és kiváló hímző és zenész hírében állt. Nem véletlen, hogy a férfiak állítólag a lábai előtt hevertek: A 9 évvel idősebb Erzsébet állítólag nem is nagyon akart hallani az unkatestvéréről semmilyen pozitív említést vele kapcsolatban.
Még a halála sem volt egyszerű
Fekete ruhája alatt Mária állítólag bíborszínű alsószoknyát viselt, ami a mártírok színét szimbolizálja
A hóhérnak többszöri próbálkozás után sikerült csak lefejezni, és amikor az akkori szokások szerint felemelte a levágott fejet, hogy Erzsébet királynőt éltesse a tömeg, egy vörös parókát talált a kezében. Mária feje – miközben a szája állítólag még mindig mozgott – pedig a földre zuhant.
A ruhája állítólag ekkor megmozdult, és Mária kiskutyája bújt elől alóla. Hozzá kell tenni: több forrás szerint ez az esemény nem történt meg.
Hogy megakadályozzák a katolikusok által mártírnak tartott Mária ereklyéinek kicsempészését, minden ruháját, a hóhér tőkéjét és mindent amire vére ráfolyt, elégettek a lovagterem kandallójában.
