Magyar találmányok
Fotó: Shutterstock

A magyarok zsenialitása több alkalommal is megváltoztatta a világot

Magyar zsenik, zseni magyarok – 4+1 hazai találmány, ami megváltoztatta a világot

1989 óta minden évben január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, melynek során megemlékezünk arról, hogy milyen sokszínű és szerteágazó örökséget hagytak maguk után hazai művészek, tudósok és feltalálók. Bár ezen a napon jellemzően az irodalmi és kulturális értékek kerülnek a középpontba, mi most – a teljesség igénye nélkül – öt olyan magyar találmányt mutatunk be, melyek túlzás nélkül megváltoztatták az egész világot.


Telefonközpont – Puskás Tivadar

A 19. században a technológia újítások szélsebesen hódították meg a világot: alighogy 1861-ben bemutatták az első telefonkészüléket a nagyközönségnek, pár évvel később megjelentek az úgynevezett telefonközpontok is Puskás Tivadarnak köszönhetően. A magyar mérnök első központját Bostonban mutatták be 1878-ban, nem sokkal később pedig az európai kontinensen is elterjedt.

Ez is érdekelhet! 185 éve született a háziasszony, aki mások hanyagsága miatt feltalálta a mosogatógépet

Annak ellenére, hogy a tudós a már ismert távírókészülékek működési módszerét fejlesztette tovább, a világon mindenki óriási áttörésként értékelte Puskás fejlesztését. Olyannyira, hogy a korszakos feltaláló, Thomas Edison egy róla készült fényképe alá oda is írta, hogy a telefonközpontok ötlete és megvalósítása eredetileg a magyar géniusztól származik.

Golyóstoll – Bíró László

Szinte elképzelni sem lehetne a világot a golyóstoll nélkül, ami az 1930-as években Bíró László fejéből pattant ki. A magyar feltaláló arra lett figyelmes, hogy az újságok nyomtatásánál használt tinta gyorsabban szárad, mint a töltőtollban használt, ráadásul nem hagy nyomot maga után, nem piszkol. Ez pedig gondolkodásra késztette a mérnököt: hogyan lehetne a tollakban ugyanazt a tintát használni, mint amit az újságok esetében is igénybe vesznek.

A férfi rengeteg próbálkozás után végül egy golyót helyezett az íróeszközbe, ami így annak aljára vezette a tintát.

Az ötlet forradalmi volt, de Bírónak – zsidó származása miatt – a harmincas évek közepén menekülnie kellett Magyarországról, így végül Argentínában sikerült szabadalmaztatnia a golyóstollat.

Robbanásmentes gyufa – Irinyi János

A 19. század első felében a gyufa, mint találmány, ugyan már létezett, de egyáltalán nem működött hatékonyan. Az úgynevezett dörzsgyufával ugyanis az érdes felülettel való érintkezés után két dolog történhetett: vagy nem gyulladt meg, ha pedig igen, az hatalmas robbanással és elviselhetetlen szaggal járt.

Ezt forradalmasította Irinyi, aki 1836-ban, még vegyészhallgató korában találta fel a robbanásmentes és szagtalan gyufát. A fiatal kémikusnak mindez úgy sikerült, hogy a foszforos gyufafejen a kálium-klorát helyett ólom-peroxidot használt, ami kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá tette az eszköz használatát. Ötletét azonban sajnos eladta egy bécsi gyárosnak, aki meggazdagodott a találmányból, míg Irinyi nincstelenül, elismerés nélkül hunyt el.

Hologram – Gábor Dénes

A magyar származású, később Londonban élő és alkotó tudós 1971-ben fizikai Nobel-díjat nyert el a hologram és a holografikus képalkotás feltalálásáért. A hírek szerint

a tudóst már tinédzser kora óta érdekelt a holográfia, ami a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, melynek segítségéve térhatású, háromdimenziós kép hozható létre.

A holográfia lényege, hogy a hullámok intenzitása mellett magát a hullám fázisát is sikerül rögzíteni, így lehetségessé válik minden, az adott tárgyról begyűjthető információ felvétele és tárolása. Gábor Dénesről, aki egyébként Einstein diákja is volt, később külön tanszéket is elneveztek a londoni Imperial College-ban.

Ezt is olvasd el! 7 világsztár, akiről nem is gondolnád, hogy feltaláló volt

Rubik-kocka – Rubik Ernő

Ha magyar találmányokról van szó, természetesen nem hagyhatjuk ki a listából a Rubik Ernő által eleinte csak elméleti kísérletként kitalált Rubik-kockát sem. A háromdimenziós, mechanikus logikai játékot eleinte csak bűvös kockának hívták és a szabadalmaztatása sem ment könnyen. A magyar tudós eredetileg 1975-ben szerette volna bejegyeztetni a játékot, de ezt csak két évvel később, 1977-ben hagyták jóvá.

A kocka aztán pillanatok alatt meghódította az egész világot:

eddig több mint félmilliárdot adtak el belőle és igazi sporttá is vált, amiből minden évben világbajnokságot is rendeznek.

A figyelmetekbe ajánljuk