Bár manapság az elrendezett házasságokra úgy gondolunk, mint egy szörnyű helyzet, amibe régen a királyi családtagokat kényszerítették. Ennek ellenére akadtak olyan kényszeresküvők, amelyek során az ifjú pár őrülten szerelmes lett egymásba.
VII. Henrik és Yorki Erzsébet
Henrik, Henrik, Henrik. A legtöbbször talán a feleséggyilkos VIII. Henrik királyról hallunk, elődjével ellentétben ő nem a sikeres házasságairól volt ismert. Sőt! Apjának, VII. Henrik királynak viszont őrült nagy szerencséje volt a szerelemben.
1486 januárjában az ifjú király feleségül vette Yorki Erzsébetet, hogy egyesítse a York és Lancaster-házat. Azonban mielőtt találkozott volna menyasszonyával, Henrik nem volt meggyőződve arról, hogy az egyesülés valóban olyan jó ötlet. Mivel aggódott, hogy Erzsébet esetleg jogos igényt tarthat a trónra, gondoskodott arról, hogy még a házasságkötésük előtt királlyá koronázzák.
Aggodalmai azonban szerte foszlottak, amint találkozott leendő menyasszonyával, hiszen a gyönyörűnek tartott Yorki Erzsébet azonnal elnyerte VII. Henrik szívét. Boldog házasságban éltek és nyolc gyermekük született.
Ez is érdekelhet:A királynő hálójában – Viktória naplófeljegyzései a nájészakájáról
Rettegett Iván és Zaharin Anasztázia
Rettegett Ivánról általában a háborúk és kegyetlen tettei jutnak eszünkbe, szerelmi életéről azonban kevesebb szó esik. Rettegett Iván, azaz IV. Iván volt Oroszország első hivatalos cárja, 1547-ben pedig feleségül vette Anasztázia Zaharina-Jurjevát. Kis érdekesség, hogy a cárné családjából származott a későbbi Romanov-ház.
Mint sok más királyi házasság, ez az esküvő is politikai célú volt, mivel azt remélték, hogy összekötik a két hatalmas orosz dinasztiát, a Rurikidákat és a Romanovokat. Azonban a házasság mögött meghúzódó politika ellenére Iván beleszeretett új menyasszonyába.
Több forrás szerint Anasztázia pozitív hatással volt a kegyetlen uralkodóra. Azonban a cárné 1560-ban elhunyt, Iván pedig teljesen összetört. Meg volt győződve arról, hogy menyasszonyát megmérgezték, és gyilkos ámokfutásba kezdett, hogy megpróbáljon leszámolni a hazaárulókkal az országaiban.
Sok történész pedig felvetette a kérdést, ha Anasztázia nem hal meg olyan korán, a cár nem is vált volna rettegetté?
V. György és Tecki Mária
Mária keresztanyja, Viktória királynő 1891-ben Albert herceget, György bátyját választotta ki a hercegnő számára, mint kiváló férjjelöltet. Eljegyzésük azonban nem tartott sokáig, mivel Albert influenzában meghalt, alig néhány héttel az esküvőjük előtt. Ez azonban nem szegte Mária keresztanyjának kedvét. Viktória királynő észrevette, hogy Albert bátyja, György megkedvelte Máriát, ezért jóváhagyta a frigyet, és alig egy évvel Albert halála után összeházasodtak.
Bár a királynő a trónhoz és a királyi vérvonalhoz fűződő erős kapcsolatai miatt választotta ki Györgyöt, a pár sikeres házasságot kötött. Olyannyira, hogy az újságokba is bekerültek, mint példaértékű házasság a brit nemzet számára.
Olvasd el ezt is! Vérszomjas asszonyok – a történelem 4 legkegyetlenebb királynője
V. Habsburg Károly és Portugáliai Izabella
Károly az 1500-as években nagyhatalmú uralkodó volt Európában. Ennek ellenére politikai kényszerhelyzetbe került, mivel nem volt elég pénze a közép-európai politikai vállalkozásokhoz. Ráadásul spanyol alattvalói is nyomást gyakoroltak rá, hogy az Ibériai-félszigetről származó, lehetőleg Spanyolországban nevelkedett személyt vegyen feleségül.
Károly király szerencséjére I. Mánuel és Mária kasztíliai királyné lánya remek partinak tűnt, hiszen leendő apósa komoly hozományt ígért neki. A király elfogadta a frigyet, bár csak néhány órával az esküvője előtt találkozhatott menyasszonyával.
Mindezek ellenére a király beleszeretett Izabellába. Olyannyira el volt ragadtatva, hogy egy hosszabb nászutat tervezett Granadában, ahol a királyné teherbe is esett. Kettejük boldog, tizenhárom évig tartó házassága Izabella 1539-ben bekövetkezett haláláig tartott. A király még a halála után is rajongott feleségéért, órákat töltött néhai kedvese portréja előtt, és évekkel később, amikor meghalt, kezében tartotta azt a keresztet, amely egykor feleségéé volt.
