Miért cserélte le német nevét a brit királyi család, és hogyan kapcsolódik Hitler a történethez?

A monarchia német kötődései 1714-ben kerültek előtérbe, amikor Anna brit királynő halála után a hannoveri választófejedelem, Georg Ludwig örökölte a trónt. I. György néven lépett trónra, új alattvalói közül azonban sokan idegenként tekintettek rá. Csak kevéssé beszélt angolul, gyakori hannoveri utazásai és udvarának megítélése pedig tovább erősítették a vele szembeni bizalmatlanságot. A német eredetű Hannover-ház idővel megszilárdította helyét a brit monarchiában, tagjai pedig több nemzedéken át követték egymást a trónon.

II. György uralkodása alatt vált széles körben ismertté a God Save the King. Utódja, III. György már Angliában született, angol anyanyelvű volt, felesége pedig Mecklenburg-Strelitz Sarolta hercegnő lett. III. György megítélését élete végén súlyosbodó betegsége is meghatározta. Fia, IV. György pazarló életmódjával sokat ártott a monarchia tekintélyének, ugyanakkor jelentős építészeti örökséget hagyott maga után: uralkodása alatt alakították palotává Buckingham-házat, és ekkor nyerte el mai formáját a brightoni Royal Pavilion is.

A dinasztia megítélését alapvetően és végérvényesen Viktória királynő és férje, Albert szász–coburg–gothai herceg formálta át. A férfit eleinte tartózkodással fogadták Nagy-Britanniában, de idővel jelentős szerepet kapott az udvari és állami reformokban is. Hozzá kötik az angol karácsonyfa-szokás népszerűsítését, valamint ő kezdeményezte az 1851-es londoni világkiállítás megszervezését is.

Viktória kilenc gyermeket szült, és stratégiai tudatossággal épített ki dinasztikus kapcsolatokat Európa uralkodóházaival. Ezért kapta később az „Európa nagyanyja” nevet. Leszármazottai több európai királyi családba is beházasodtak, uralkodása alatt pedig Nagy-Britannia megszilárdította ipari és birodalmi pozícióját. Ahogy a DW is írja, a Windsor név csak jóval később, az első világháború idején született meg. Viktória fia, VII. Eduárd még a Szász–Coburg–Gotha-ház uralkodója volt, ám V. György számára a német hangzású név egyre kényelmetlenebbé vált, amikor Nagy-Britannia épp Németországgal állt háborúban.

A brit közvéleményben ekkor erősödött a Németországgal szembeni ellenszenv, így a királyi családnak világosan jeleznie kellett, hogy brit uralkodóházként tekint magára. Hasonló utat járt be a Battenberg család is, amely Mountbatten néven folytatta. Ebből a családból származott később Fülöp herceg, II. Erzsébet férje. A német kapcsolat a 20. században azonban ennél sokkal kényesebb fejezeteket is hozott. VIII. Eduárd 1936-ban lemondott a trónról, hogy feleségül vehesse Wallis Simpsont. A későbbi Windsor hercegének náci Németországhoz fűződő viszonya azóta is súlyos viták tárgya, és számos jel utal arra, hogy rokonszenvvel tekintett a nácik rendszerére.1937-ben feleségével együtt Adolf Hitlerrel is találkozott, erről fénykép is készült. Évtizedekkel később előkerült egy 1933 körül készült családi felvétel is, amelyen Eduárd, a gyermek Erzsébet hercegnő és több rokonuk náci karlendítést utánoz. Ezek az epizódok máig érzékeny részei a brit monarchia történetének.

II. Erzsébet uralkodása már egészen más korszakot képviselt. Édesanyja brit arisztokrata családból származott, férje, Fülöp herceg családfájában viszont görög, dán, német és brit dinasztikus kapcsolatok egyaránt megjelentek. A további konfliktusok elkerülésének érdekében még házassága előtt felvette a brit állampolgárságot, lemondott korábbi címeiről, és a Mountbatten nevet kezdte használni. III. Károly családfájában tehát továbbra is meghatározók a német dinasztikus gyökerek, miközben a Windsor név mára a brit monarchia folytonosságának egyik legfontosabb jelképévé vált.