Újabb botrányok András körül, már Károly lemondása is téma a palotában
Újabb súlyos ügyek nehezíthetik a brit királyi család helyzetét, melyek középpontjában továbbra is András Mountbatten-Windsor áll. A botrányok és Károly király egészségi állapota miatt többen arról beszélnek, hogy a palota egy esetleges lemondás forgatókönyvére is felkészülhet. A szakértők szerint kényszerű abdikációról egyelőre nincs szó, de a monarchia jövője körül egyre több a kérdés.
A brit királyi család életében újabb feszült időszak kezdődik, miután András Mountbatten-Windsor nevét ismét rendőrségi ügyekkel hozták kapcsolatba. A korábbi yorki herceg titulusait a szexuális bűnöző Jeffrey Epsteinhez fűződő botrányai miatt vonták vissza, majd őrizetbe is vették. Most a Sky News Australia műsorában elhangzottak szerint a hatóságok egy meg nem nevezett nő állításait vizsgálják, aki szerint még 2010-ben szexuális célból vitték őt Károly öccsének windsori otthonába. Emellett a The Sunday Times értesülései alapján a 2002-es Royal Ascoton is történt egy állítólagos incidens, amely szintén a rendőrség látókörébe került. András minden ellene felhozott vádat tagad.
A beszélgetésben megszólaló szakértő szerint az ügy komoly teher a monarchia számára. Úgy fogalmazott, történelmi jelentőségű pillanatról van szó, mivel a brit királyi családot évszázadok óta nem érintette hasonló súlyú rendőrségi ügy. Azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban a folyamatban lévő jogi ügyek miatt rendkívül óvatosan kell fogalmazni: sem a bizonyítékokról, sem a bűnösségről vagy ártatlanságról nem lehet találgatni, mert ez akár a tisztességes eljárást is veszélyeztetheti.
A szakértő szerint az egyik központi kérdés az lehet, hogy az állítólagos ügyek kapcsolhatók-e a brit jogban ismert közhivatali kötelességszegés kategóriájához. Ez az Egyesült Királyságban súlyos bűncselekménynek számít, ugyanakkor nagyon magas a bizonyítási küszöbe. Az is felmerült, hogy András korábbi kereskedelmi különmegbízotti szerepe miatt hogyan értelmezhető a „közhivatal” fogalma ebben az ügyben.
A műsorban szó esett az úgynevezett „zöld aktákról” is, amelyek a szakértő állítása szerint a királyi család környezetében készített, kézzel írt feljegyzések lehetnek találkozókról, háttérinformációkról és előkészítő anyagokról. Mivel ezek nem digitális dokumentumok, elvileg nehezebben szivároghatnak ki. Ha ezek mégis nyilvánosságra kerülnének, sokat elárulhatnak arról, ki mit tudott bizonyos ügyekről.
A botrányok miatt nem elhanyagolható III. Károly király helyzete sem a kérdésben. Vilmos herceg állítólag korábban is határozottabb fellépést várt apjától Andrással kapcsolatban. A felek között kisebb összetűzések is kialakultak emiatt még az Epstein-akták nyilvánosságra hozatala előtt.
Arra a kérdésre, hogy az uralkodót a fejlemények lemondásra kényszeríthetik-e, a szakértő óvatosan válaszolt. Szerinte kényszerű abdikáció nem valószínű, de a környezetében természetesen mindig készülnek forgatókönyvek arra az esetre, ha ilyen helyzet állna elő. Hozzátette, hogy II. Erzsébet egészen más irányt képviselt: ő korábban világossá tette, hogy élete végéig szolgálni kívánja a nemzetet. Károly király esetében ugyanakkor az egészségi állapota is fontos tényező, hiszen az uralkodónak az elmúlt években rákbetegséggel és kimerítő hivatalos programokkal is szembe kellett néznie. A brit monarchia feje az utóbbi hónapokban több nyilvános eseményen is jó benyomást keltett, miközben humorával és jelenlétével továbbra erősítette királyi szerepét.
Egy lehetséges lemondás esetén Vilmos és Katalin kerülne előtérbe, akik már most is aktív tagjai a királyi családnak. Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy a walesi herceg várhatóan nem szakít majd a hagyományokkal, de a modernizációt is szem előtt tartja. A szakértő ezt azzal árnyalta, hogy Vilmos várhatóan sokkal keményebb és gyorsabb döntéseket hozna, mint apja, különösen azokban az ügyekben, amelyek veszélyeztethetik a királyi család hitelességét. Úgy fogalmazott, a palota zárt falai mögött most alighanem nagyon határozott beszélgetések zajlanak.
A brit monarchiában 90 éve nem történt uralkodói lemondás. A legismertebb példa VIII. Eduárd esete, aki 1936-ban mondott le önként a trónról, miután világossá vált, hogy nem tarthatja meg egyszerre a koronát és az elvált amerikai Wallis Simpsonhoz fűződő kapcsolatát. Döntése alapjaiban írta át a királyi család történetét: öccse, VI. György lett az uralkodó, az ő lánya pedig később II. Erzsébetként lépett trónra. Eduárd lemondása nélkül Erzsébetből minden bizonnyal soha nem lett volna királynő, így Károly sem abban az öröklési ágban születik meg, amely végül a trónhoz vezette. Éppen ezért minden mai abdikációs találgatás óhatatlanul felidézi ezt a történelmi előzményt, amely máig az egyik legnagyobb fordulópont a modern brit monarchia történetében.
Olvasd el ezt is!