Az elmúlt években a horrorrajongók igazán nem panaszkodhattak, hiszen olyan ikonikus filmsorozatokhoz érkeztek folytatások, mint a Sikoly vagy a Démonok között, tavaly pedig A szerbizonyította, hogy a zsáner még mindig tele van kreatív lehetőségekkel. A nagyobb figyelem azonban gyakran csak a legismertebb nevekre és a nagy stúdiókra koncentrálódik, így sok olyan kiváló horrorfilm maradt észrevétlen, amelyek ugyan alacsonyabb költségvetésből készültek, de hangulatban, történetben vagy eredetiségben messze kiemelkednek a műfajból.
Barbár (2022)
A Barbár méltánytalan mellőzésében nagy szerepet játszhatott a visszafogott marketingkampány, illetve az is, hogy a film Zach Cregger első rendezése volt.
Ezt is olvasd el! Bűnöző, űrhajós és pap – az 5 legjobb Robert Pattinson-film
Ennek ellenére a történet idegtépő és tökéletesen kiszámíthatatlan: pont az a fajta horror, amelyik képes teljesen felrúgni a zsáner szabályait, miközben végig leköti és feszültségben tartja a nézőt. Ráadásul az alkotás egyik főszereplője az a Bill Skarsgård, aki a Nosferatuban és az Az című moziban már bizonyította, hogy a horror műfaját gyakorlatilag neki találták ki.
A menü (2022)
A menü egy nyugtalanító, szatirikus horror, amely fekete humorral és feszes párbeszédekkel kritizálja a társadalmi elitizmust és a fogyasztói szemléletet. Azonban
hiába a két világhírű főszereplő, Ralph Fiennes és Anya Taylor-Joy, az alkotás pillanatok alatt eltűnt a nagyobb filmek sűrűjében.
Pedig a film nagyon ügyesen lavíroz a thriller, a horror és a dráma határán, miközben folyamatosan kérdéseket szegez a nézőnek: mi számít értéknek, és hol a határ az alkotás és a cirkusz között? A jól felépített karakterek, a kiszámíthatatlan történetvezetés és a groteszk humor együtt olyan atmoszférát teremtenek, ami sokáig velünk marad.
Ördögi különkiadás (2024)
Az 1977-ben, halloween éjszakáján játszódó történet egy ambiciózus talkshow-házigazdát követ, aki egy démon által megszállt lányt hív be élő adásba, hogy feltornázza a nézettséget. A végeredmény azonban egy olyan rémálom lesz, amire sem a műsor készítői, sem pedig a nézők nincsenek teljesen felkészülve.
Hiába a remek értékelések és Stephen King dicsérő szavai, a film még mindig nem kapta meg azt az elismerést, amit megérdemelne. Ennek egyik oka lehet, hogy a rendezőpáros nem tartozik a közismert nevek közé; ez azonban csak még jobban alátámasztja, hogy milyen meglepetésekre képes egy független alkotás.
Ez is érdekelhet! Felbolygatják a lelket: ezt az 5 sorozatot ne nézzük elalvás előtt
Mindent a gyermekért (2020)
A Mindent a gyermekért egy kanadai természetfeletti horror, amely a klasszikus ördögűzős történeteket teljesen új irányból közelíti meg.
Egy idős házaspár – a nemrég elvesztett unokájukat gyászolva – elrabol egy várandós nőt, hogy egy fordított ördögűzési rituáléval visszahozzák a fiút az élők közé.
A szertartás persze balul sül el, és az események gyorsan ijesztő és kaotikus fordulatot vesznek.
Bár a film vége szinte csak nyitott kérdéseket hagy maga után, a Mindent a gyermekért atmoszférája még a legfanatikusabb horrorrajongókat is megizzaszthatja.
A látogatás (2022)
A látogatás egy dán-holland pszichológiai horror, amely szinte elviselhetetlen mértékű feszültséggel bontja le a társadalmi konvenciókat és az emberi naivitás határait. A történet két család találkozását követi: a dánok egy kellemes nyaralás után meghívást kapnak holland ismerőseiktől, akikkel épphogy megismerkedtek.
A meghívás ártatlannak tűnik, de ahogy telik az idő, egyre nyugtalanítóbbá válik az egész látogatás.
Még több érdekesség! A Netflixre érkezik Stephen King egyik legnépszerűbb történetének újabb feldolgozása
A látogatás nem egy könnyen emészthető horror, de épp emiatt olyan hatásos. Feszes, provokatív és bátor alkotás, amely sokkal több figyelmet érdemelne – különösen azok körében, akik a pszichológiai horror nagy rajongói.
