Tavaly közel kétszer annyi új keresztnévnek az anyakönyveztetési kérelme futott be a Nyelvtudományi Intézethez, mint az azt megelőző években. Az összesen 609 kérvényből 46 női és 21 férfinév kapta meg az engedélyt.


A 24.hu megkeresésére az intézet tudományos főmunkatársa, Dr. Raátz Judit elmondta, hogy ennek oka az lehet, hogy a világjárvány miatt a szülőknek több idejük maradt neveken gondolkodni. Az elutasítottak között szerepelt például a Fanny, Monika, Zaya, Wanda, Jasmin, Dorothy, Jennifer, Antony, Theo, Lukas, melyek Dr. Raátz szerint ezeket azért sem engedélyeztek, mert Magyarországon csak a magyar kiejtést követő helyesírással lehet magyar állampolgárnak nevet bejegyezni.

Ezenkívül több szülő próbálkozott furcsa, uniszex nevekkel:

ilyen volt a Lee, a Nermin vagy az Éden, egy szülőpáros viszont a Pandémia nevet is megpróbálta lánynévként átvinni a rendszeren.

A jóváhagyottak között leginkább külföldi eredetű nevek szerepeltek:

  • a görög Elefteria;
  • az arab Nabila;
  • a német Lizel és Valburga;
  • a francia Szolina;
  • a férfinevek közül pedig az arab Oszama, Farisz, Fadi és Latif;
  • a német Randolf;
  • az angol Szkott és Lex;
  • vagy az ónorvég Ejnár.

A beszámolóból az is kiderül, hogy a Máriához, Erzsébethez, Istvánhoz és Józsefhez hasonló „hagyományos nevek" egyre inkább kikopnak – a folyamat ráadásul gyorsabb a nők esetében.

Friss

Gondolkodásunkat részben anyanyelvünk irányítja – elmondjuk, miért!

Hiába beszélünk egy-egy nyelven szinte tökéletesen, a félreértések még így is rendszeresek lehetnek. Mitől lehet ez?

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk