A tudósok szerint ez a ritka cápa szűznemzés lehet az első ily módon dokumentált eset, miután a cápabébi egy kizárólag nőstények által lakott akváriumban született.


Az Ispera névre keresztelt csillagos cápabébi - amely szardíniai nyelven reményt jelent - az olaszországi Szardínián található Acquario di Cala Gonone-ban született - írja a Business Insider.

Az anyja tíz évet élt egy akváriumban egy másik nősténnyel és a tudósok gyanúja szerint az újszülött lehet az első dokumentált eset a cápák parthenogenezisére ezen a fajon belül. A parthenogenezis egy olyan ritka jelenség, amikor egy petesejtből embrió fejlődik anélkül, hogy spermiummal megtermékenyítenék.

A Live Science szerint több mint 80 gerinces fajnál figyelték meg a folyamatot, köztük cápáknál, halaknál és hüllőknél.

Körülbelül 15 cápafajról és rájafajról tudjuk, hogy képes erre

- mondta Demian Chapman, a floridai Mote Marine Laboratory & Aquarium cápa és rája védelmi programjának igazgatója.

Hozzátette, hogy bár a cápák legtöbb fajtája képes ilyen módon szaporodni, a vadonban ezt rendkívül nehéz dokumentálni.

Chapman emellett arról beszélt, hogy a vadonban a parthenogenezis lehet az utolsó lehetőség azon nőstények számára, amelyek nem találnak párt az alacsony populációsűrűségű helyzetekben. Ez a válaszreakció viszont a fogságban tartott cápáknál is kialakulhat, akiket hosszú időre elválasztanak a hímektől.

A National Geographic szerint a parthenogenezisnek két különböző típusa létezik. Az egyik az apomixis, amely a klónozás leggyakrabban előforduló típusa a növények körében. A másik, amelyet cápáknál dokumentáltak, az automixis, amely az anya génjeinek kismértékű keverését jelenti, hogy az anyához hasonló, de nem pontos klónok, utódok jöjjenek létre.

K\u00e9t csillagos c\u00e1p\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt illusztr\u00e1ci\u00f3.

Két csillagos cápáról készült illusztráció.

De Agostini/Getty Images

Christine Dudgeon, az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatója elmondta, hogyan működik a parthenogenezis.

Ahelyett, hogy egy spermiummal egyesülve embriót hoznánk létre, a petesejt egy poláris testtel egyesül, ami lényegében egy másik sejt, amely a petesejt keletkezésével egy időben keletkezik, és rendelkezik a komplementer DNS-sel. A parthenogenezis lényegében a beltenyésztés egy formája, mivel az utódok genetikai sokfélesége nagymértékben csökken

- fejtette ki a kutató.

Ennek eredményeként a parthenogenezis utódainak kisebb lehet az esélye a túlélésre. Az olasz akvárium tengerbiológusai DNS-mintákat küldtek egy laboratóriumba, hogy megerősítsék, Ispera valóban parthenogenezis útján született e.

A figyelmetekbe ajánljuk