Immáron húsz éve készít felméréseket a QS World University Rankings, ami a világ 104 országának 1500 felsőoktatási intézményét rangsorolja összetett szempontrendszer szerint – a magyar egyetemek pedig így végeztek a listán.
A végső sorrendet 17,5 millió tudományos publikáció, illetve közel 240 ezer oktató és dolgozó véleménye alapján készítették, de a szervezet számos egyéb mérőszámot is alkalmazott – számolt be a First Class.
Ez is érdekelhet: Ilyen volt iskolába járni az elmúlt 100 évben Magyarországon
2024-ben három új szempontot is figyelembe vettek: beleszámít már az eredményekbe az egyetemekről kikerülő diplomások foglalkoztatási aránya, a részvétel a nemzetközi kutatásokban, illetve a fenntarthatóság is.
A lista élén MIT, vagyis a Massachusettsi Műszaki Egyetem végzett. A második és harmadik helyen pedig két angol iskola, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem végzett. A popkultúrában is elhíresült Harvard a negyedik lett, az ötödik helyezést a Stanford Egyetem szerezte meg.
A listán természetesen magyar egyetemek is szerepelnek. Besorolásuk ugyan nem olyan egzakt, mint a világ topiskoláié, de egyértelműen különbséget lehet köztük tenni.
A hazai felsőoktatási intézmények közül magasan kiemelkedik a Szegedi Tudományegyetem a 601-610. helyezésével. A magyar dobogó ezüstérmese a Debreceni Egyetem (671-680. hely), míg a bronz az Eötvös Loránd Tudományegyetemé (701-710. hely).
További magyar intézmények eredményei pedig a következőképp alakultak:
a BME (741-750. hely), a Pécsi Tudományegyetem (801-850. hely), a Corvinus (1001-1200. hely), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200. hely), a győri Széchenyi István Egyetem (1001-1200. hely), a Miskolci Egyetem (1201-1400. hely), a Pannon Egyetem (1201-1400. hely) és az Óbudai Egyetem (1201-1400. hely).
