Ősi cápafajt fedeztek fel Ausztriában
NHM Wien/Alice Schumacher

Ősi cápafajt fedeztek fel Ausztriában

Akár 3-4 méteresre is megnőhetett az a most felfedezett cápafaj, amelyet Iris Feichtinger, a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) kutatója és munkatársai fedeztek fel. A fajnak a Gail-völgyről (ahol megtalálták) nevezték el, ami Cladodus gailensis nevet kapta.

A három leletre 1989 és 2015 között bukkantak a Karni-Alpokban. Ahogy az MTI beszámolt róla Bécsi Természettudományi Múzeum hétfői közleménye alapján, a Karintiában talált leletek az Ausztria területéről származó legrégebbi maradványai ezeknek az ősi ragadozóhalaknak.

325 millió éve, a karbon földtörténeti időszakban teljesen máshogy nézett ki a terület.

Az egykori szuperkontinensek, Euramerika és a Gondwana kezdődő összeütközése a mai Ausztria déli tartományainak területén trópusi parti sávot hozott létre. Ekkor korallok, trilobiták (háromkaréjú ősrákok) is éltek itt, és mint kiderült, a most megtalált „karintiai cápa" is

Az egykori élőlények maradványai az évmilliók alatt úgy felemelkedtek, hogy ma már a hegyekben találhatók meg.

Feichtinger elmondása szerint a karbon korból származó fogak rendkívül ritkának számít a területen. A Cladodus gailensis mellett a tudósok a második fog segítségével először azonosították a Saivodus ősi cápanemzetség egyik egyedének jelenlétét Közép-Európában.

A harmadik fog csupán komputertomográfos vizsgálat segítségével vált láthatóvá, mivel teljesen be van ágyazódva a kőzetbe. Ezt a rossz állapotú maradványt emiatt nem tudták azonosítani

– részletezte Feichtinger.

A Cladodus gailensis foga egycentiméteres, de nem ritka, hogy az ebbe a nemzetségbe tartozó állatok foga akár 3 centiméteres is megnőzz. A karintiai egyed azonban nem tekinthető kicsi cápának, hiszen akár 3-4 méteres is megnőhetett.

Az új ismeretek alapján a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a karbon kor klímaingadozásaira is következtetni lehet.

Ebben az időszakban két időpontot jellemzett a sarkvidékek erőteljes eljegesedése, amely mindkét esetben a tengerszint süllyedéséhez vezetett. Ez 327 millió és 306 millió évvel ezelőtt erős kihalási hullámot okozott a cápák között. A parti területeken élő cápáknak egyszerűen eltűnt az élettere

– részletezte Feichtinger.

A szakértő szerint látható, hogy az egykori klímakatasztrófa után „ az európai tengeri cápák diverzitása nem állt helyre többé" A jégtömegek elolvadása után aztán számos tó és folyórendszer jött létre, ahol az édesvízi cápák vették át a tengeri cápák helyét. Ez pedig Európában különösen jól megfigyelhető. nagyon jól megfigyelhető Európában


A figyelmetekbe ajánljuk