Az aszteroida-becsapódás a kréta időszak végén, 65,5 millió évvel ezelőtt sok mindent megváltoztatott. A mai Marokkó partjainál az Atlanti-óceán hemzsegett a nagy ragadozóktól, melyeknek listája a legújabb felfedezéssel ismét bővült.
Néhány paleontológus már e felfedezés előtt is úgy vélte, hogy az Atlanti-óceán keleti része, a késő kréta korban minden idők legnagyobb ragadozóban bővelkedő ökoszisztémája lehetett, így a mai cápáknál és krokodiloknál nagyobb moszaszauruszok jól illeszkednek ebbe az elképzelésbe – írja a IFLScience.
Pluridens serpentis névre hallgató, újonnan felfedezett fajnak vadászstratégiája a mai tengeri kígyókéhoz lehetett hasonló, de egészen más léptékben.
A ragadozó teljes csontvázát nem találták meg, azonban a koponya mérete arra utalhat, hogy akár 5-6 méter hosszúra is megnőhettek, hasonlóan a mai sósvízi krokodilokhoz. A test többi részéről származó leletek azonban olyanok, amilyeneket egy sokkal nagyobb, akár több mint 10 méter hosszú állatról várnánk. Így a méretét jelenleg ennél pontosabban nem lehet behatárolni.
A P. serpentisnek (méretéhez képest) sok apró foga volt, mint a kígyóknak.
Fotó: Andrey Atuchin
„Ha nem a szemét, akkor nagyon valószínűséggel a nyelvét használta a vadászathoz, akárcsak egy kígyó. Sok vízi kígyó és gyík a villás nyelvét a víz alatt nyújtogatja, így pedig kémiai jelzések segítségével követik a zsákmányukat"
– mondta Dr. Nick Longrich, a Bath-i Egyetem munkatársa.
A szakértő szerint moszaszauruszok is hüllők voltak, ennek okán nem lenne meglepő, ha hüllők módjára viselkedtek volna.
