120 évvel ezelőtt, 1901-ben, Görögország déli részén, az Antiküthéra szigetnél, nagyjából 40 méteres mélységben szivacshalászok egy ókori hajóroncsban rátaláltak az ókor egyik legrejtélyesebb eszközére, a antiküthérai szerkezetre. Most brit kutatók, a University College London (UCL) szakemberei újramodellezték az eszközt és 3D-ben rekonstruálták a működését.
Az antiküthérai szerkezet azért számít szenzációs leletnek, mert a feltételezések szerint a kétezer éves tárgy a világ első „mechanikus számítógépe".
A készülékből csupán néhány darab maradt fent, ezért hosszú évtizedekig bajlódtak a tanulmányozásával. Most a modern technológiának köszönhetően 3D-modellezéssel és ókori görög matematikai módszerek segítségével rekonstruálták az elülső, többféle fogaskereket tartalmazó részét. A kutatók a fennmaradt részekből és vésett görög csillagászati feliratokból alkották újra a szerkezetet, amit a Youtube-on be is mutattak.
A feltételezések szerint az antiküthérai szerkezet eredetileg 40 darab, kézzel készített bronz fogaskerékből és tárcsából állt. A legnagyobb keréknek eredetileg 223 foga volt. A szerkezet 33 cm magas, 17 cm széles és 9 cm mély, bronzból készült és fa tokban tárolták. Több mint 2000 írásjel és szimbólum található rajta. A fő szerkezet egyetlen, központilag elhelyezett tárcsa az elülső lemezen, mely a görög zodiákust és az egyiptomi naptárat mutatta. Hátul további két tárcsa helyezkedett el, melyek a holdciklusok és a fogyatkozási minták idejének információit jelenítik meg.
Utóbbi azt jelenti, hogy az ókori görögök öt bolygó mozgását is figyelemmel követték:
a szerkezet jövőbeli vagy múltbéli dátumok megadásával pontosan megállapította a meghatározott időpontban a Nap, a Hold és a további öt, akkoriban ismert bolygó helyét (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz). Azaz már 2000 évvel ezelőtt is ismerték ezeket a planétákat.
A kutatók most abban bíznak, hogy a modellezésük segítségével sikerül a jövőben közelebb kerülni ahhoz, hogy pontosan mire is használták a rejtélyes antiküthérai szerkezetet.
