Bár az idős olasz mester jellegzetes focija nem vált valóra az elmúlt szezon során, a problémák sokkal mélyebbek a klubnál, mint amit egy edzőcserével meg lehet oldani. Sarri csak elvitte a balhét, az elbáltázott átigazolási politikáról viszont szó sem esik. Elemzés.
2018 őszén Giuseppe Marotta távozott a Juventus sportigazgatói pozíciójáról, miután 8 év alatt a 7. helyről két Bajnokok Ligája-döntőig juttatta a csapatot. A szakemberrel egy korszak ért véget. Helyét az a Fabio Paratici vette át, aki addig az asszisztenseként dolgozott a klubnál. Marotta nyilatkozataiban elárulta, hogy a távozás fura módon nem a saját döntése volt, hanem a klubé.
Két hónappal később már a hatalmas rivális Inter sportigazgatója lett Marotta, okos igazolások révén pedig a klub kilábalni látszik abból a gödörből, amiben Mourinho távozása óta van.
A Juventus elmúlt két éve egy lassú lejtmenet volt
Bár a 2019-es és az idei szezonban újra bajnok lett a csapat, ez inkább a dominanciájukat mutatta még mindig Olaszországban, mintsem kiemelkedő teljesítményükről árulkodott a pályán. A Bajnokok Ligájából ráadásul először a negyeddöntőben estek ki a jóformán tinédzserekből álló Ajax ellen, idén pedig már a negyeddöntő előtt búcsúztatta őket a francia bajnokság 7. helyezettje, a Lyon.
Eközben megerősödött a Serie A, nagyon régen láthattunk már olyan kiélezett versenyt Olaszország trónjáért, mint idén. Jelenleg nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy dominanciájuk a bajnokságban hamarosan a végéhez ér, akár már a következő szezonban. Jegyezzük fel a fontos részletet: a bajnoki cím ellenére mindkét idény végén megvált a csapat vezetőedzőjétől a klub vezetése.
Cristiano Ronaldo with Fabio Paratici, Nedved and the new coach Pirlo after the training session.
— The CR7 Timeline. (@TimelineCR7) August 25, 2020
👀🔥 pic.twitter.com/uWbfK49vIj
Sarri kinevezése kétségtelenül hiba volt
Massimiliano Allegri távozása érthető volt, az olasz tréner látszólag kiégett az elmúlt évek folyamán, és eljutott egy ciklus végéig. Helyére a Chelsea-vel frissen Európa Ligát nyerő Maurizio Sarrit nevezték ki merész döntésként. Sarri védjegye a Sarriballnak nevezett látványos, sok passzos stílus, amit a Napolinál vitt igazán sikerre, kinevezése előrejelezte, hogy Allegri célfocija után a klub szeretne a látványosabb, szemrevalóbb futball irányába elmozdulni.
Ugyanakkor ahhoz, hogy Sarri rendszere működjön, általában szükséges legalább egy, de akár két-három szezon is. A Napolinál csak a második szezonban kezdtek működni igazán az elképzelései, így csak hosszú távra érdemes vele tervezni. Végül egy bajnoki cím után megköszönték most nyáron a munkáját Torinóban, helyére kinevezték az előtte 10 nappal az utánpótláscsapat edzőjének kinevezett és innen gyorsan előléptetett legendát, Andrea Pirlót, akinek eddig nincs még semmilyen edzői tapasztalata.
0 - Juventus have not made a shot on target against Lyon: in the Champions League, since 2004/05, it is only the third time that the Bianconeri have failed to do it (vs Atletico in 2014 and vs Arsenal in 2006 ). Off. #OLJuve
— OptaPaolo (@OptaPaolo) February 26, 2020
A keret alkalmatlan volt Sarri focijához
Kétségtelen, Sarri nem tudta átmenteni látványos stílusát a Juvéba, a csapat folyamatosan inkonzisztens volt, végső soron pedig egy közepesen erős francia csapatot se tudott megverni a BL-ben. Ugyanakkor ha megvizsgáljuk Paratici elmúlt két szezonját sportigazgatóként, nyilvánvalóvá válhat, hogy Sarri csak a tökéletes bűnbak, a gondok sokkal mélyebben lakoznak.
Sarri focijához elengedhetetlen egy erős középpálya, a Napolinál az Allan-Hamsik-Jorginho hármas párját ritkította három más karakterű, egymást tökéletesen kiegészítő játékossal. Ha a Juve idei középpályájára tekintünk, sportszakmai káoszt láthatunk. Volt egy 30 éves Miralem Pjanic, aki a mostani szezont megelőző óta elég látványosan leszállóágban van, a csapat Jorginhojaként picit sem vált be.
Találunk továbbá egy 33 éves, nem túl jó formát futó Sami Khedirát, aki sem védekezésben, sem támadásban nem kiemelkedő. Blaise Matuidi szintén 33 éves, bár védekezésben jó, de ő is túl van már a zeniten, ráadásul nem passzol olyan jól, mint Allan. Rodrigo Bentancur a szezon kevés pozitívuma volt a Pjanic-nak szánt poszton, a 23 éves játékos harmadik szezonjában kezd beérni, de valószínűleg nem kezdőként számoltak vele a szezon elején. Rajtuk kívül ott volt még az előző szezonban ingyen érkező, de nem igazán beváló Emre Can, akit nem is neveztek a BL-keretbe, télen pedig távozott.
A Juventus a pálya közepén bukta el ezt a szezont
A napnál is világosabb volt, hogy Sarri látványos focijához komoly erősítésekre lesz szükség középen. Két játékos érkezett az előző nyáron, mindkettő ingyen. A 25 éves Adrien Rabiot-ban és a 29 éves Aaron Ramsey-ben közös, hogy mindkettejük kihagyott fél évet Torinóba érkezése előtt, szóval erősen kérdőjeles volt, mikor lendülhetnek formába, formába lendülnek-e egyáltalán ekkora kihagyás után. Ráadásként ott van az interes Lukakuénál például magasabb fizetésük, amivel a liga legjobban fizetett játékosaivá váltak.
Ekkora bérért értelmetlennek tűnik hozni két játékost ugyanarra a szerepkörre, ráadásul sem Rabiot-nak, sem Ramsey-nek nem igazán erőssége a védekezés. Ha egy jól kiegyenlített, a Napolira emlékeztető középpályát képzelünk el, és mondjuk Pjanic-ot vizionáljuk Jorginhóként, Matuidit egy rosszabbul passzoló Allanként, akkor mindkét új játékos leginkább Hamsik szerepkörére érkezett, csakhogy Hamsik jobb volt mindkettőnél védekezésben is. Jelenleg mindkét tavalyi igazolásán túladna a klub a magas fizetésük miatt, ami pont megnehezíti ezt.
Sarri gyakorlatilag kapott egy keretet, ami alkalmatlan volt arra, amit játszatni akart, a legnagyobb lyukak pedig pont azon a poszton voltak, ami a játékához a legfontosabb. A Juve szezonja pedig pont ezen a poszton úszott el, ami Pogba távozása óta folyamatosan probléma volt az olaszoknál, ugyanis nem tudtak elegendő helyzetet kialakítani a Ronaldo és Dybala fémjelezte támadósor számára, miközben az ellenfelek különösebb ellenállásba sem ütköztek, ami miatt a védelemre túl nagy nyomás nehezedett és túl sok gólt is kapott.
👀 Before last night's game against #ACMilan, the last time Juventus conceded at least 11 shots on target in a competitive game was back in August 2013 against Lazio in Serie A.
— MilanData📊 (@acmilandata) February 14, 2020
🔴⚫
[Via @OptaPaolo] pic.twitter.com/IEYwxgWuT1
Még nem pislákol a fény
Azóta az első nyári érkezőként megszerezte a klub némi pénzért és Pjanic-ért cserébe a fiatal és ígéretes Arthurt a Barcelonától, ugyanakkor a brazil játékos nem akart csatlakozni eredetileg a csapathoz, a katalánok gyakorlatilag kiebrudalták. Ennek oka fizetése mellett leginkább viselkedésében keresendő. A brazil játékos okozott már balesetet ittas vezetés közben, elment egyszer síelni sérülten, egy El Classico előtt pedig elugrott honfitársának, Neymarnak a születésnapi bulijára, amit a klub valószínűleg nem nézett jó szemmel. Ez pedig magyarázatot adhat rá, miért nem játszott rendszeresebben a Barcánál, hisz a játékára nem lehetett panasz.
De ha picit tágabban vizsgáljuk az elmúlt két év átigazolási politikáját, talán még ennél is rosszabb képet kapunk. Egy kifejezetten koros keretet túlfizetett és eladhatatlan koloncokkal. A keret legfiatalabb és legkomplettebb sztárját, Dybalát tavaly el akarta adni a klub, mindössze a játékos akarata húzta keresztbe a számításaikat. Az argentin támadót a szezon legjobbjának választották a Serie A-ban idén, pedig ha a klubon múlik, már máshol játszana.
Emellett előző nyáron a Juve túladott fiatal portugál jobb bekkjén, Joao Cancelon, akit a nála sokkal idősebb és lényegesen rosszabb Danilora cserélt. A szezon nagy részében végül Juan Cuadrado játszott ezen a poszton, aki eredetileg támadó, de a kényszerűség hátrébb tolta a pályán, miután Danilo és De Sciglio is folyamatosan sérülésekkel küzdött.
STAT - No Juventus player has provided more key passes than Paulo Dybala (62) this season in all competitions. 💎⚫⚪ pic.twitter.com/A0IENwjrSR
— Forza Juventus (@ForzaJuveEN) June 14, 2020
Komoly sportszakmai változásokra lenne szükség
A pozitívumok közt fontos megemlíteni Matthijs De Ligtet és Merih Demiralt, ahogy most áll a helyzet, a két fiatal védő a klub jövőjét jelenti a középhátvéd poszton. Cristiano Ronaldo kapcsán kétségtelen, hogy a 33 éves legenda még mindig csúcsformában futballozik, ugyanakkor látszólag hatalmas fizetése akkora terhet ró a klubra, ami miatt nem igazán tud komfortosan mozogni az átigazolási piacon, a legfontosabb hiányposztjára éppen ezért nem is igazán költ.
Viszont míg Paratici elődje, Marotta 12,5 millióból kihozta anno a világ legjobb akkori középpályáját, ingyen igazolásai pedig rendszeresen beváltak, addig Paraticinek eddig kevés hasonló húzása sült el igazán jól. A fontos különbség pedig, hogy Vidal, Pirlo és Pogba három teljesen más karakterű, más szerepkörre érkező játékos volt, mindhárom ráadásul tökéletesen illett is Antonio Conte akkori játékkoncepciójába. Ezzel szemben Paratici mintha csak a játékosok nevét nézné, nem pedig azt, hova lehet elhelyezni őket a kezdőben.
