Cikksorozatunkban a világ öt különböző tájára utazunk, hogy alámerüljünk, egészen a tenger fenekéig, és feltárjuk az ott lapuló kincseket. Első utunkon portugál vizekre evezünk, és megmutatjuk mit rejt a Tejo folyó torkolata Lisszabonnál.
Több száz hajóroncs a folyótorkolatnál
Máig büszkék a fölfedező, majd hódító luzitánok hírneves hajósaikra, a Jóreménység fokát megkerülő Vasco da Gamától a földet körbehajózó Magellánig. Ám bármilyen hősiesen dacoltak is tapasztalt tengerészeik a történelem és az időjárás viharaival, nem mindegyik kényes kalandjuk ért véget sikeresen.
A Tejo folyó torkolatánál, a portugál főváros tengeri bejáratánál legalább száz, 17. századi hajóroncs alussza örök álmát a hullámsírban.
Wikimedia Commons
400 éves hajót találtak a portugál fővárosnál
Mégis szenzációt keltett, amikor 2018 őszén Lisszabon fölkapott elővárosában, Cascaisban, pontosabban a patinás halászfalu partjai közelében az elmúlt negyedszázad legnagyszerűbb leletére bukkantak, 12 méterrel a felszín alatt.
Az inkább turisták vonzásáról ismert aprócska településen 2005-ben kezdtek bele tengeri régészeti projektbe, amelyet azóta is Jorge Freire vezet. Az igazgató most büszkén állt elő a bombasztikus hírrel: egy körülbelül 400 esztendős, jó állapotban megmaradt portugál kereskedő- és hadihajó „akadt a horgukra".
A régészek a lenti leletekből megállapították, hogy a kínai porcelánnal és indiai fűszerekkel megrakott portugál hajó 1575 és 1625 között lett a habok martaléka. Ezt abból következtették ki, hogy az elsüllyedt és 100-szor 50 méteres területen szétszóródott maradványok között olyan porcelánokat találtak, amelyek csakis Van-li (Hszien Ti) uralkodásának idejéből (1572–1620) származhattak.
A hajót nem sikerült azonosítani, de semmi kétség, hogy portugál volt. Erről tanúskodott a címerüket viselő kilenc bronzágyú. Emellett kagylókat is a felszínre hoztak, márpedig eme kincsek fizetőeszközül szolgáltak a rabszolgakereskedelem korában. Ráadásul a luzitán udvar ekkor kezdte csúcsra járatni az indiai fűszerkereskedelmet, de találtak borsot is, amely félreérthetetlenül bizonyította, hogy a hajó a messzi Keletről a közeli királyi székhelyre tartott.Szerző: Benda László
