A penész megjelenése ugyanis nem jelenti automatikusan azt, hogy az egész sajtot ki kell dobni. A keményebb, alacsonyabb nedvességtartalmú fajták bizonyos esetekben még megmenthetők, a lágy és friss sajtokkal azonban már egészen más a helyzet. Ebben a cikkünkben is írtunk olyan élelmiszerekről, amiknek nem kell a kukában végezniük egy kis penész miatt.
A kemény és félkemény sajtok közé tartozik például a parmezán, a cheddar, a gouda, az ementáli és a trappista. Tömör szerkezetük és alacsonyabb nedvességtartalmuk miatt a penész nehezebben hatol mélyen a belsejükbe. Ha egy ilyen sajttömbön jelenik meg penész, nem feltétlenül kell az egészet kidobnunk. A látható folt körül és alatt legalább 2–2,5 centiméteres részt érdemes eltávolítani.
Fontos azonban, hogy ez a módszer tömbben lévő kemény vagy félkemény sajtokra vonatkozik, nem pedig az előre felszeletelt vagy lereszelt változatokra, ahogy a Vince is írja.
Egészen más szabály érvényes a magasabb nedvességtartalmú, lágy és friss sajtokra. A mozzarella, ricotta, cottage cheese, feta, krémfehérsajt és különféle krémsajtok esetében egy váratlan penészfolt már azt jelenti, hogy jobb megválni az egész terméktől. Lazább, nedvesebb szerkezetükben a szennyeződés a felszínen látható foltnál jóval nagyobb területet érinthet. Emiatt nem elég egyszerűen kivágni a szemmel látható penészes részt.
Ugyanez vonatkozik az előre reszelt, morzsolt vagy szeletelt sajtokra is. Ezeknél a penész könnyebben elterjedhet, ezért penészesedés esetén az egész csomagot érdemes kidobni.
Természetesen léteznek olyan sajtok, amelyeknél éppen a penész adja a termék jellegzetes ízét és megjelenését. A camembert, a brie, a gorgonzola vagy a rokfort esetében a gyártás során alkalmazott nemespenész teljesen természetes, így önmagában a fehér vagy kékes penész jelenléte nem jelent romlást. Ezeknél inkább arra érdemes figyelni, ha a megszokottól látványosan eltérő penész jelenik meg rajtuk. A szokatlan zöldes, szürke, fekete vagy vöröses elszíneződés figyelmeztető jel lehet.
Szintén gyanús, ha a sajt felülete a megszokottól eltérően nyálkássá vagy ragacsossá válik, illetve kellemetlen, erősen ammóniás szagot áraszt. Ilyen esetben már jobb nem kockáztatni, és kidobni a sajtot.
A legegyszerűbb szabály tehát: egy tömb kemény sajtot még megmenthetünk a penészes rész bőséges eltávolításával, a lágy, friss, szeletelt vagy reszelt sajtokat viszont penészesedés esetén inkább dobjuk ki.
Olvasd el ezt is!