A betiltott tejtermékek közül az egyik legismertebb példa a rokfort, a dél-franciaországi barlangokban érlelt, juhtejből készülő kéksajt. Az élelmiszert hagyományos módon, nyers tejből állítják elő, jellegzetes ízét pedig éppen az érlelési folyamat adja. Ez azonban az amerikai szabályozás szempontjából sokáig problémás volt: 2014-ben a baktériumtartalom miatt tiltólistára került. Azóta az Egyesült Államok enyhített bizonyos, érlelt sajtokra vonatkozó előírásokon, így a rokfort egyes államokban már ismét felbukkanhat.
A második ilyen sajt a Brie de Meaux, amelyet gyakran kevernek az Egyesült Államokban is kapható brie-változatokkal, pedig fontos különbség van köztük. A tengerentúli boltokban található brie általában pasztőrözött tejből készül, míg az eredeti Brie de Meaux nyers tejet használ, ettől lesz intenzívebb, mélyebb ízű. Az Egyesült Államokban azonban azokat a sajtokat, amelyeket 60 napnál rövidebb ideig érlelnek, pasztőrözött tejből kell készíteni.
A harmadik példa a Morbier, amely egészen más okból vált problémássá. Ezt a francia sajtot a közepén futó vékony, sötét csíkról lehet felismerni, amely hagyományosan növényi hamuból készül. Ez a hamuréteg nem pusztán látványelem: szerepe van a savasság szabályozásában és az érési folyamat alakításában is. Az amerikai szabályozás azonban ezt az összetevőt sem kezelte problémamentesen, ezért a Morbier eredeti formája szintén illegálisnak számított sokáig.
A három sajt története jól mutatja, hogy az élelmiszer-szabályozás és a gasztronómiai hagyományok nem mindig férnek meg könnyen egymás mellett. Ami Franciaországban évszázados készítési módnak számít, az máshol egészségügyi vagy jogi kockázatként jelenhet meg.
Olvasd el ezt is!