Súlyos válságban van a görög fetatermelés, eltűnhet az egyik kedvenc sajtunk?

A kialakulóban lévő válság hátterében egy fertőző vírusos megbetegedés áll, amelyet először 2024 augusztusában azonosítottak Észak-Görögországban, majd később több térségre is átterjedt. A BBC azt írja, hogy alig négy hónap alatt 1702 esetet rögzítettek a görög mezőgazdasági minisztérium adatai alapján, és addigra mintegy 417 ezer juhot és kecskét kellett leölni megelőző okokból. A termelők szerint a helyzet azóta is súlyos, sőt egyesek azt állítják, hogy bizonyos térségekben még ennél is nagyobb lehet az érintett állomány.

A járványt övező aggodalom elsődleges oka az, hogy közvetlenül veszélyezteti a tejellátást. A feta ugyanis döntően juh- és kisebb részben kecsketejből készül, Görögországban pedig az ilyen tejtermelés nagy része ehhez a sajthoz kapcsolódik. A görög juh- és kecsketej körülbelül 80 százalékát fetagyártásra használják fel, miközben a sajt az Európai Unióban eredetvédett terméknek számít. Ez azt jelenti, hogy hasonló sajtot máshol is készíthetnek, de feta néven csak a görög eredetű, előírás szerint gyártott változat kerülhet piacra.

A termelők már most érzik a következményeket. Thesszáliában, amely az ország egyik legfontosabb fetatermelő vidéke, a helyiek szerint az idei tejtermelés eddig körülbelül 40 százalékkal esett vissza. Több megszólaló arra figyelmeztetett, hogy az állatállomány csökkenése miatt a sajtgyárak kevesebb alapanyaghoz jutnak, így kevesebb feta készülhet.

A gazdák egy része ráadásul dühös, mert úgy érzi, hogy a járványkezelés késve és hiányosan indult el. Bírálják a hatóságokat amiatt, hogy a tudományos bizottságot csak jóval az első esetek után állították fel, és szerintük az állategészségügyi szolgálat is alulfinanszírozott, illetve létszámhiánnyal küzd. A kártalanítás miatt is sok a feszültség: az érintett termelők azt mondják, hogy a juhonként felajánlott összegek nem fedezik valódi veszteségeiket. Közben az is vita tárgya lett, hogy tömeges vakcinázással kellene-e védekezni, vagy ez inkább újabb exportkockázatot jelentene az országnak.

A jelenlegi helyzet alapján aligha arról van szó, hogy a feta egyik napról a másikra eltűnne a boltokból, de az nagyon is reális, hogy a következő időszakban szűkül a kínálat, és a termelési költségek emelkedése az árakban is megjelenik. A mostani válság ezért túlmutat a mezőgazdaság gondjain: ha tartósan visszaesik a tejhozam, annak országos gazdasági következményei lehetnek, és az egyik legismertebb görög élelmiszer jövője is bizonytalanabbá válhat.